SZENT SION-FRIGYLÁDA-KORONA
1. rész
SZENT SION-FRIGYLÁDA-KORONA
"Sába királynője (ez a mesebeli alak ???), akinek valódi nevét sem ismerjük – az etiópok Maqueda, az arabok Bilkis néven emlegetik, és valószínűleg a mai Jemenben található Maribból származik – Kr. e. 930-ban látogatta meg Salamon királyt, aki Kr. e. 961 és 922 között volt Izrael királya."
SZABÁ - bibliai héber nevén SÁBA - egy ókori délarab(?) állam, mely megközelítőleg a mai Jemen területén feküdt. Jelentős gazdasági és kulturális vívmányai mellett az idők folyamán domináns szerepre tett szert a környező államok (Hadramaut, Máin és Katabán) között.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%A1
A Biblia ószövetségi részében, a Királyok 1. könyve 10. és a Krónikák 2. könyve 9. része tesz említést Sába királynőjének látogatásáról Bölcs Salamon jeruzsálemi udvarában, hallva annak hatalmáról.
„Séba királynője pedig hallotta Salamon hírét, ezért eljött Jeruzsálembe, hogy próbára tegye Salamont igen nehéz kérdésekkel, nagyon nagy sereggel, valamint fűszereket és hatalmas mennyiségű aranyat és drágaköveket hozó tevékkel…” (2Krón 9:1)
SALAMON (araboknál Szulejmán) a Kr. e. 10. században uralkodott, a két történeti könyv azonban jóval később, a Kr. e. 6. és Kr. e. 5. században készült. A régészeti leletek arra utalnak, hogy Salamon országa KÖZEL SEM VOLT AZ A NAGYHATALOM , amit a Biblia leírt, így valószínűtlen, hogy egy oly messzi vidékről, mint Jemen, hódolni érkezett volna hozzá egy küldöttség – főleg nem az uralkodónő vezetésével.
A bibliai hagyomány azonban meggyökeresedett a köztudatban. A királynő – neve BILKISZ – látogatása a Koránban is szerepel, a Kebra Nagasztban megőrzött etióp eredetmítosz szerint pedig Bilkisz gyermeket szült Salamonnak(???nem Salamonnak, hanem Hiramnak!-aki Keresztelő János inkaráció), aki később az első NÉGUS lett I. MENELIK néven.
I .e. X. században élt Sába királynője szintén bölcsességéről, hatalmas tudásáról válik híressé szépsége mellett.
Az etiópok a mai napig őt tartják nemzetük legjelentősebb személyiségének, az országot megalapító hatalmas és bölcs vezetőjüknek. Belqes királynő (Sába királynője, más néven Bilkis, saját nyelvén MAKEDA,MAGEDA, MAGADA) az első női uralkodója ,,Boldog Arábiának" az i. e. 10. században. Birodalma a mai JEMEN területén volt.
Palotájának romjait, valamint birodalmának egyik jelentős Holdtemplomát nemrégiben találták meg.
(Josephus Flavius szerint azonban nem csak Etiópia, de Egyiptom uralkodója is volt. )
Az államigazgatásban is résztvevő tanácsadói testület vette körül, így egy korabeli demokratikus uralkodói testület jött létre.
Népe a Napistent és Holdistenasszonyt tisztelte.
Rendkívül gazdag és művelt nép volt.
Gazdagságuk alapja a szinte csak az ő területükön termő, az akkoriban kincsként számon tartott mirrha és tömjén, valamint a drágakőbányászat. Különleges vízzáró gátjaiknak köszönhetően virágzó növénytermesztést tudtak megvalósítani.
Gyönyörű, bölcs és rendkívül művelt asszony volt.
Feljegyezték róla, hogy rendszerint egy búbosbanka ült a vállán, vagy kísérte az égen útjai során.
Nevét egyaránt megőrizte az Ószövetség, a Korán és az ETIÓPOK SZENT IRATA szent irata, az i. e. 850 körül keletkezett KEBRA NEGEST is. (Királyok ragyogása, Királyok dicsősége) eposzban annál több érdekesség olvasható nem csak a frigyládáról, hanem eltűnésének valódi körülményeiről is.
A Kebra Negest Kr.e. 850 körül született és csak arab fordítása maradt fenn. Ez utóbbi Kr.u. 409-ben íródott, így olyan utalások is belekerültek, amelyek az eredeti Kebra Negestben nem voltak megtalálhatók. Itt elsősorban keresztény tanokról és Jézusra történő utalásokról van szó, de ezek nem befolyásolják a frigyláda további történetét.)
Megértésükhöz, az előzmények ismerete is szükséges.
Sába királynő kortársa Izrael harmadik királya, Dávid fia, az utókor által "bölcsnek" mondott Salamon(Szulejmán).
Salamon a Biblia szerint igen sok feleséggel rendelkezett, de közülük kiemelkedik Bitja alakja, aki az egyiptomi fáraó leánya, az első számú, a kedvenc feleség.
Nagy hatást gyakorol Salamonra, zenei műveltséget, táncművészetet, költészetet hoz az udvarba. Írott források említik, hogy a fáraó leánya 1000 hangszert (ang-ank-szert) hozott magával hazájából. Ezekkel együtt hozza saját népének tudását, bölcseleteit. Salamon idejében nagy fellendülés jellemzi az izraeli építészetet, a bölcseleti irodalmat.
A korábbi nomád és harcias társadalom átalakul kereskedelemből hasznot húzó, tengeri kereskedelmi flottát üzemeltető néppé.
Salamon építkezésekbe fog, palotát építtet magának és külön kedvenc feleségének a fáraó lányának. Saját építészeti és művészeti hiányosságaik enyhítésére főníciai mesterek segítségével megépítteti a nagytemplomot és itt 7 napos ünnep keretében elhelyezi a FRIGYLÁDÁT.
(nem árt tudni, hogy ez a mesteri építész Tírusz királya HIRÁM -HIROM,HURÁM (URAM) volt , ő volt az atyja Bilkis , MAGEDA, Sába gyermekének, és nem Salamon!)
A Salamonnal kötött szövetség révén Hiram biztosította magának Egyiptomba , Arábiába és Mezopotámiába vezető főbb útvonalakhoz való hozzáférését.
A két király közösen nyitotta meg a Vörös-tengeri útvonalat is, amely Ezion-Geber izraeli kikötőjét az Ophir nevű földdel összekötötte
( 2 Krónikák 8: 16,17).).
OPHIR(OFÍR) e földszigete SOPARA kikötővárosa volt a mai modern MUMBAI (BOMBAY) közelében, Indiában.
Hirám(URAM) király apja ABA-BAAL volt, ami azt jelenti: "Édesapám Baal".
HURÁM-URAM fia BAAL-ESER, vagyis BELAZÁR .
Ez az a különleges ,,SZERKEZET " melyet az Ószövetség szerint még Mózes épít isteni útmutatás alapján az Egyiptomból való menekülés éveiben, és amelyben a Tízparancsolat kőtábláit kell őriznie.
Korábban Mózes bejáratos lévén(??) a fáraó palotájába, valószínű sok olyan ismerethez, szakrális titokhoz juthatott hozzá, melynek segítségével képessé vált különböző technikákkal ámulatba ejtetni és ügyesen manipulálni népét. Feltételezhető, hogy ez a szerkezet is, melyet ő Istennel kötött szövetségének tárgyi bizonyítékaként használt fel, szintén valamilyen ELEKTROMOS VAGY EGYÉB ERŐT használt ki, melynek segítségével magyarázhatók a körülötte történt különleges események.
Farúdon kellet vállon vinni, különben Isten villámmal sújtotta agyon azt, aki megérintette. Ilyen esetet több is volt. (hát, nem Isten volt, hanem az erő)
Mózes halálát követően, már a Kánaán földjéről egy alkalommal a nyugati héber törzsek egyike, a FILISZTEUSOK, egy győztes csatát követően ELRABOLTÁK A LÁDÁT , de az csak bajt hozott rájuk.
Akik a közelébe kerültek, mind MEGHALTAK vagy KÜLÖNÖS BETEGSÉG végzett velük. Kiütés, hányás, hajhullás, daganatok jellemezték ezt a ragályt, ezért a ládát visszaküldték jogos tulajdonosainak, az izraelitáknak.
(Ja, mert sugárzott, sugárbetegség, az őrök sem birták 5 évnél tovább, a papok sem)
A láda ezután Kirjáth-Jeárimbe került, ott őrizték húsz éven át. Ezt követően Saul, Izrael első királya felhívta veje, Dávid - a későbbi király (Kr.e. 1013-973) - figyelmét a titokzatos tárgyra.
Dávid ezt követően 30.000 emberrel útnak indult, hogy Jeruzsálembe szállítsa a frigyládát.
Ekkor történt a jól ismert baleset: A ládát egy szekéren szállították amikor is az ökrök megrántották a szekeret és hogy a láda le ne essen, kézzel próbálta valaki megtámasztani, a láda viszont halállal sújtotta.
Tehát a láda még mindig működött, vagyis valamilyen energiát termelt.
A tárgy végül eljutott Jeruzsálembe, ahol Dávid újból csak sátrat építtetett számára - talán a régi leírások alapján újra üzembe kívánta helyezni.
A ládáról legközelebb Dávid utódja, Salamon király gondoskodott (Kr.e.970-931 között), aki egy hatalmas templomot építtetett és abban helyeztette el a frigyládát. (Uram Királlyal,vagyis Hiram "kőműses" mesterrel.
Állítólag itt állt a láda több, mint 300 éven keresztül sértetlenül.
Ez idő alatt legalább négyszer rabolták ki a hódítók a templomot, de a ládához, ami aranyból készült, senki sem nyúlt. Feltehetően a ládát ezen alkalmakkor gondosan elrejtették, hiszen az utolsó bibliai feljegyzés - Kr.e. 586 tájékán - arról tudósít, hogy a ládát helyezzék vissza Salamon templomába (??? hova lett? ) de kihangsúlyozza, hogy most már nem kell a vállon hordozni, vagyis nincs szükség a tartó rudakra és a láda megérinthető. (2.Krónika 35.3.)
Kimerült volna a láda energiája Jeruzsálem elpusztításakor?
Vagy kicserélték volna egy másolatra?
Nem tudni biztosan. Érdekesség, hogy a ládát ,,ponyva" alatt kellett tárolni, illetve a templomban is szabály szerint függöny kellett, hogy eltakarja a hívők elől. Csak a pap léphetett be a ,,Szentek szentélyébe" és ő is csak meghatározott módon, speciális öltözetben és megadott ideig. Egy történet szerint egyszer két kísérő benézett a ponyva alá, és a közelebb állót villám sújtotta agyon, míg társa súlyos és gyors lefolyású betegség áldozata lett.
Ehhez kapcsolódik a történet egy másik szála.
Feljegyzik azt is a krónikák, hogy Salamon MÁGIKUS ERŐKET is meg tudott mozgatni, legendák terjedtek el trónjáról, mely nem engedte meg illetéktelen személyeknek, hogy ráüljenek, gyűrűjéről, és egyéb csodás képességeiről. A különleges képességek és a kultúra, a művészetek fellendülése valószínűleg mind az egyiptomi feleségnek köszönhető.
(és nem Salamon volt a bölcs, hanem a felesége, no meg a mágus is.)
Egy legenda szerint Salamon még "ÉGI SZEKERET" is(???) készített, melyet később a szintén legendás személyiségnek, Sába királynőjének ajándékozott.
Sába királynőjének látogatása Salamon királynál több történész szerint is valós esemény volt.
A sábaiak(Szabadok) óriási gazdagságot halmoztak fel.
Tömjén és mirha csak náluk és a szemben fekvő afrikai partokon termett, ez a vidék viszont kereskedelmi szempontból szilárdan a kezükben volt. Az ottani tömjént és mirhát felvásárolták, majd a sajátjukkal együtt Egyiptomba, Föníciába és Szíriába szállították eladásra. Ezenkívül az Indiából és Etiópiából származó különféle selyemszövetekkel, értékes fűszerekkel és elefántcsonttal a sábaiak közvetítő kereskedelmet is folytattak. Ezek az áruk hajón érkeztek a dél-arábiai kikötőkbe, ahol karavánok vették át őket, és az ősi tömjénúton az említett országokba szállították.
Ez a tömjénút Izrael határán ért véget. Izraelben akkor, Bilkisz-Sába idejében, tehát az i. e. X. százád közepén, Salamon király uralkodott.
Hivatalnokai a határon átvették az országnak szánt árukat, és döntöttek arról is, hogy a sábaiak karavánjai egyáltalán átvonulhatnak-e Izraelen. Igen kellemetlen és nyugtalanító helyzet volt egy olyan ország számára, amely a kereskedelemből élt, hogy karavánjai csak a határon tudták meg, használhatják-e egyáltalán a külföldi utakat.
Ráadásul Salamon még flottát is szerzett. Szövetségese, a föníciai Hiram, Tirosz király építtette számára a hajókat, és még legénységet is kölcsönzött hozzájuk.
Ezek a hajók nagy veszélyt jelentettek a sábai kereskedelem számára, mivel ugyanazokat az árukat gyorsabban és olcsóbban juttathatták el rendeltetési helyükre, mint a sábaiak szárazföldi karavánjai.
Salamon hajói ily módon rengeteg haszontól foszthatták volna meg a sábai királyságot.
Ez volt a valódi oka, hogy Sába királynője, diplomáciai látogatást tett Salamon királynál.
A látogatást még a Biblia is megemlíti, ám ott más okkal. E szerint Bilkisz azért látogatta volna meg Salamon királyt, mert felkeltette érdeklődését a messze földön "bölcsességéről "híres uralkodó, és maga akart meggyőződni ennek valós voltáról. :D
Arról is írnak a legendák, hogy Sába királynője a látogatásról több szekérnyi ajándékkal távozott, köztük a már említett különleges "Égi szekérrel" is.
Még pikánsabb rész, miszerint ezeken kívül Salamon addig mesterkedett, míg egyik éjjel el nem csábította a királynőt, aki egy kisfiúval a méhében tért haza. (hmmm... mese,mese, meskete...mármint Salamonnal )
A fiú a hazafelé tartó több hónapos út alatt meg is született.. Ez a fiú Menelik lett, a ETIÓPOK ELSŐ URALKODÓJA
Ami ebből történelmileg hiteles, hogy Sába királynőjének kora után valóságos BEVÁNDORLÁS KEZDŐDÖTT a mai Etiópia területére.
Az arabok elődei, a "Boldog Arábiában" élő sémita törzsek összekeveredtek az itt élő fahéjszínű őslakókkal, és ebből a kulturális és etnikai keveredésből született meg a korai etióp állam. Eszerint az etiópok ha Salamont nem is, de Sába királynőjét bizonyos joggal tarthatják ősüknek.
Az viszont tény, hogy a sábaiak karavánjai ettől kezdve zavartalanul áthaladhattak Izraelen, és Salamon hajói rendre kikötöttek a dél-arábiai partokon, hogy vizet vételezzenek, és fedélzetükre vegyék a sábaiak szállítmányait. Cserébe ezért Salamon biztosította a szabad átvonulást országán a sábai karavánoknak.
Kereskedelmi szerződés volt ez, mely mindkét fél megelégedésére szolgált.
A legenda és a történelem azonban folytatódik és itt kapcsolódik újra össze a két szál.
Nabukodonozor (Kr.e.605-562) babiloni király csapatokat indított Jeruzsálem megszállására és Kr.e.586-ben meg is hódította azt. Ettől a pillanattól kezdve a frigyládáról nem találunk további említést, eltűnik a történelemből. Ne felejtsük el azonban, hogy ekkor a frigyláda már nem működik rendeltetésszerűen.(???)
Hogy mi ennek az oka, arra az etiópok szent irata, a Kebra Negest ad választ..
E szerint Salamont Kr.e. 959-ben látogatta meg Etiópia királynője, a szépséges Mageda( Bilkisz) , aki sokat hallott a jeruzsálemi templom kincseiről és a nagy tudású "bölcs" és bohém királyról, aki már 6 éve uralkodott népén.
Makeda hamar elcsábította (???)Salamont, aki mindenféle kincsekkel halmozta el az etióp szépséget. Ezek a kincsek hatezer szekérre fértek csak fel, de volt köztük egy REJTÉLYES SZEKÉR is, amely a LEVEGŐBEN MEGY! és amelyet istentől kapott bölcsessége alapján maga (Hiram) készített.Ez a titokzatos repülő szekér nem az egyetlen égi jármű lehetett az ókorban. Ma már közismert tény, hogy az ókori iratok tele vannak repülő szerkezetek leírásával, sőt akad olyan beszámoló is, amely hatalmas égi csatákról szól.
Miután Mageda hazatért Etiópiába, megszülte Salamon (helyett Hiram) gyermekét, Baina-lehkemet (Menelik) , aki királyhoz méltó neveltetésben részesült. Megismerte a tudományokat, a művészeteket, a fegyverek használatát és az apjától kapott repülő szekér irányítását is. Kr.e. 937-ben, 22 évesen végre ő is útra kelt, hogy megismerhesse apját, aki őt is bőkezűen megajándékozta és megkülönböztetett vendéglátásban részesítette.
Őt azonban csupán a titokzatos képességű frigyláda érdekelte, amelyről Mageda oly sokat mesélt neki. Ezért megkérte a bölcs királyt, ADJA KÖLCSÖN az oltalmat biztosító LÁDÁT anyja számára.
Salamon kissé megrémült ettől a kívánságtól és hiába magyarázta Baina-lehkemnek, hogy a ládának semmi hasznát sem vennék. Fia azonban makacsul kitartott a kérés mellett, ezért Salamon ráállt a dologra, de feltételeket szabott:
A ládát titokban kell elszállítani, és hivatalosan ő semmit sem tud az etióp herceg tervéről.
Baina-lehkem összehívta embereit és megbeszélték a haditervet. Jeruzsálem különböző asztalosaival elkészíttetnek olyan részeket, amelyek egy-egy eleméből pontosan összeállítható a frigyláda másolata. A ládát ezután maga Baina-lehkem cserélte ki a hamisítványra apja óvintézkedéseinek figyelembevételével.
Először elszállították a letakart eredeti ládát, majd az etióp herceg visszatért a szentélybe és ott összeállította a hamisított frigyládát. Az eredetit időközben társai az etióp táborba szállították és elásták. Hogy ne keltsenek feltűnést, egy hétig még Jeruzsálemben maradtak. Baina-lehkem ezalatt többször is belépett apja és a főpapok társaságában a szentélybe.
A főpapoknak így nem állt módjukban az eredetinek hitt láda üzemeltetése, hiszen mindig velük volt valamelyik idegen, márpedig a ládát csak a főpapok érinthették meg és csak is akkor üzemeltethették, amikor rajtuk kívül senki más sem volt a szentélyben.
Baina-lehkem tehát egy hét múlva indult útnak Etiópiába. A ládát kiásták és számos értéktelen limlom, kacat és ruhanemű közé rejtve az egyik szekéren helyezték el és a karaván útnak indult. Kétnapi járóföldre Jeruzsálemtől a FRIGYLÁDÁT ÁTTETTÉK a sivatagban, fegyveres kísérettel várakozó ÉGI SZEKÉRRE , amelyet még Makeda királynő kapott Salamontól.
Itt kiderül az is, milyen hatalmas lehetett hogy ez az égi szekér, hiszen a karavánban lévő minden ember, szekér, ló, öszvér és teve felemelkedett vele. Ehhez viszont a frigyláda szolgáltatta az energiát.
KIINDULT A LÁDÁBÓL EGY FELHŐ és FÁTYOLKÉNT BURKOLTA BE azt, védve a napsugarak ellen. Nem más húzta a szekeret, mint ő maga (a láda energiája?) miközben EGY RŐFNYIRE A FÖLD FELSZÍNE FÖLÉ EMELKEDETT ...és minden úgy haladt szekerén mint egy hajó a tengeren, mint egy sas a szelek szárnyán (Kebra Negest 46-52. fejezet).
Ekkortájt fedezhették fel a cserét Jeruzsálem papjai, akik azonnal felelősségre vonták Salamont. A király kénytelen volt sereget küldeni fia karavánja után, és amikor elvesztették annak nyomait, Salamon rájött, hogy csúful becsapták. (???)
Az eseményeket természetesen titokban kellett tartani, hiszen ha kitudódik, hogy az oltalmazó szent láda már nincs Jeruzsálemben, ellenségei minden bizonnyal támadást indítottak volna.
A PAPOK TÖKÉLETESÍTETTÉK A MÁSOLATOT , pótolták hiányosságait sőt még MÓZES KŐTÁBLÁINAK MÁSOLATÁT is elhelyezték a hamisítványban, amely természetesen nem működött és már nem volt képes csodákra. Ezért szigorították a szentélybe lépés feltételeit is és így tökéletesen titokban tudták tartani a frigyláda eltulajdonítását.
Baina-lehkem égi útja Egyiptomon át vezetett, majd Waqerom etióp városban megállt egy kis időre.
Az ÉGI SZEKÉR SEBESSÉGÉRE JELLEMZŐ , hogy EGY NAP ALATT akkora utat lehetett vele megtenni, mint egy szekérkaravánnal 3 HÓNAP alatt.
Innen már csak a herceg és néhány kiválasztott REPÜLT tovább a Makeda-hegy nevű fővárosba, ahová pár órán belül meg is érkeztek. A királyné hatalmas ünnepséget rendezett a SZENT SION - a Kebra Negest ÍGY NEVEZI A FRIGYLÁDÁT - megérkezésére. A királynő lemondott trónjáról a dicsőséges királyfi, Baina-lehkem javára, akit ettől kezdve I. Menelik királyként ismer a történelem.
A király első intézkedése a Sion ládájának biztonságba helyezése volt.
A MAKEDA-HEGY ERŐDÍTMÉNYÉBEN elkülönített részen építették fel a sátrat és a szentélyt – tehát a biztonsági előírások még itt is érvényben voltak – és a ládát, amely ragyogott azaz MÉG MINDIG MŰKÖDÖTT– itt helyeztette el és őrzéséről éjjel-nappal 300 felfegyverzett őr, a SION ŐRÖK gondoskodtak.
A frigyláda tehát a cserét követő harmadik napon már ebben az erődítményben állt és itt is őrizték hosszú éveken keresztül, mígnem szárazföldi úton AXUM-ba szállították, ahol állítólag ma is megtalálható a Szűz Mária templom rézkupolás kápolnájában, gondosan elzárva az avatatlan, kíváncsi szemek elől...
De vajon tényleg itt rejtőzik? Erre a kérdésre nem tudhatjuk a választ.
(Az 1500-as években muszlim betolakodók lerombolták, de 1635-ben újjáépítették - ez az épület ma is áll.
Négyzetes szerkezete szíriai hatást tükröz, erődszerű falait színpompás freskók díszítik. Egy 1964-ben befejezett modern templom áll a mai zarándokok rendelkezésére, a két templom között pedig egy bekerített és őrzött épület - a Kincstár - található, melyet 1965-ben Hailé Szelasszié etióp császár építtetett a frigyláda részére. Nem tudni, valóban itt őrzik-e a szent ládát, mindenesetre a helyi szerzetesek ezt állítják.
Akszúm eredetileg többistenhitű volt, de amikor a király, a négus felvette a kereszténységet, kinyilvánította, hogy Akszúm keresztény állam. Az egyiptomi gyökerű hagyományt követve az akszúmi keresztények csak Krisztus isteni eredetű természetét fogadták el. Ezt a hitet 451-ben eretneknek nyilvánították, de az abesszíniai - etióp - és ortodox kopt keresztények ma is gyakorolják.
A sioni Szűz Mária-templom körül obeliszkek csoportja tornyosul - hatalmas kőoszlopok, melyekbe rejtelmes mintát faragtak. Ezek az ókori világ legmagasabb, egy darabban kifaragott és felállított kövei. A legmagasabb obeliszk 33,3 méter magas, és öt tonna tömegű volt. Valószínűleg ledőlt, ma hat hatalmas kőtömb formájában fekszik a földön.
Az obeliszkek kora és rendeltetése nem egyértelműen tisztázott, de a közelben álló sírok azt sugallják, hogy emlékszentélynek szánták őket. 1937-ben egy 24 méteres obeliszket három darabra vágtak, és Rómába szállítottak. Hogy mit találtak az obeliszk belsejében, azt nem tudni - sokak szerint magát a frigyládát -, azonban hosszas vita után az építmény 2005-ben visszakerült Akszúmba.)
https://femina.hu/…/a_szerzetesek_allitjak_valoban_itt_orzik…
Ha összefoglaljuk a történet lényegét, akkor a következő értelmezés jöhet ki belőle:
(természetesen kihangsúlyozva, hogy kevés a meglévő történelmi adat)
Mózes, becsempészve magát a Fáraó udvarába, megismerkedik ott egy titkos eszközzel vagy titkos tudással, amelynek rendeltetése ma már nem ismert, de olyan képességei vannak, melyek alkalmasak az egyszerű nép megtévesztésére.
A fáraó nem a zsidó népet akarta Egyiptom földjén tartani, hanem az ELLOPOTT ESZKÖZT vagy TUDÁST akarta visszakapni.
MÓZES ezt felhasználva ELHITETI A ZSIDÓKKAL , hogy Ő ISTEN KIVÁLASZTOTT VEZETŐJE , elkészítteti vagy csak felhasználja az általa frigyládának nevezett valamit hatalmának biztosítására.
KÉSŐBB NÉHÁNY ÁLTALA KIVÁLASZTOTT EMBERNEK MEGTANÍTJA a kezelését, ezért így a zsidók védelmező szent tárgya lesz belőle.(no, innen gondolják a mai napig, hogy ők Isten kiválasztott népe!)
Erős jelkép, az évszázadok során a zsidó politikában kiemelt szerepet kap az, aki rendelkezik felette.
SALAMON kőtemplomot épít neki, a korábbi sátortemplom helyett, így a saját céljaira épített épületben kap helyet.
Talán épp a LEGKEDVESEBB FELESÉGE aki a FÁRAÓ LÁNYA ISMERI FEL ,hogy valójában mi is lehet a zsidók féltve őrzött kincse, és AZONOSÍTJA az ÉVSZÁZADOKKAL KORÁBBAN ELVESZTETT ESZKÖZT.(azaz inkább ellopott! )
A VALÓDI TUDÁS BIRTOKOSÁNAK KÖVETEKÉNT EZT ELLENŐRIZNI MENT Salamonhoz SÁBA KIRÁLYNŐJE , aki ETIÓPIA és EGYIPTOM URALKODÓJAként is ISMERI AZ ŐSI TUDÁST és JOGOS TULAJDONÁNAK tekinti a szerkezetet, azaz a FRIGYLÁDÁT!
Meggyőződvén a hírek valóság tartalmáról, később fia segítségével visszaszerzi az eszközt az izraelitáktól. Így biztosítja, hogy később, ha esetleg felismernék valódi jelentőségét, NE TUDJÁK HELYTELEN MÓDON HASZNÁLNI!
(mert azért lopták el, hogy uralkodjanak mindenki felett! )
https://reggie.gportal.hu/gindex.php?pg=11858317
....................................................................................................
Rövid történelmi nyomozásunkból az is kiderült, hogy maga a láda még működött (világított), amikor Salamon király és Sába királynéja – akit Makedával, Etiópia királynőjével azonosítanak – fia, I. Menelik király repülő szekéren elszállított Jeruzsálemből.
Azt is tudjuk, hogy ettől kezdve a hasonmás frigyláda, amelyet még Menelik készítetett a "lopás" elleplezésére, és Salamon király utasítására tökéletesítetté is, már semmilyen csodás képességekkel sem rendelkezett annak ellenére, hogy a frigyláda eredeti kiegészítői még mindig Salamon templomában voltak.
(A ma is élő, néhány elemében kicsit másképp szóló etióp hagyományról részletesen ír Jel és Pecsét c. magyarul is megjelent könyvében Graham Han*****. Az író két ízben - 1983-ban és 1990-ben - járt annak templomnak a közelében, ahol állítólag ma is őrzik a frigyládát. Első alkalommal is beszélt az őrzésével megbízott pappal, majd másodszor az örökébe lépett másik pappal. Tehát a könyv szerint a frigyládát napjainkban is Etiópiában őrzik. )
Ebből a tényből következik, hogy a frigyláda, a különleges alakú és formájú oltár, az asztal és az ugyancsak különleges alakú és anyagú gyertyatartó (mécses?) egy EGYSÉGES GÉPEZETet kellett, hogy alkosson. E gépezet legfontosabb részét maga a frigyláda alkotta, amelynek tetején a szárnyas lények (a kerubok) szárnyai közül szólalt meg az Úr és adta útmutatásait Mózesnek. Mindezt fokozta az a tény, hogy a kerubok szárnyai között állandóan vakító fény volt látható.
Műszaki szempontból az is biztosra vehető, hogy a frigyláda elektromosságot termelt, tehát egyfajta AKKUMULÁTOR szerepet is betöltött.
De vajon az istennek, magának az Úrnak mi szüksége lehet egy ilyen elektromos szerkezetre ahhoz, hogy üzeneteit közvetíteni tudja a kiválasztottnak?
Ha Isten valóban létezik – márpedig miért ne létezhetne – nem elgondolkodtató, miért kell ilyen bonyolult szerkezetet készíteni ahhoz, hogy Mózes kapcsolatot tartson fönn vele?
Ráadásul akkor, amikor tudjuk, hogy az Úr megmutatta Mózesnek a frigyláda és annak kiegészítőinek prototípusát. Nem lett volna egyszerűbb az Úrnak, ha egyszerűen odaadja ezt a prototípust Mózesnek?
A logika tehát egészen mást feltételez. Lássuk sorban azokat a lehetőségeket, amelyek Mózes és a frigyláda rejtélyének megoldásához vezethetnek.
Tudjuk, hogy a frigyláda és a kiegészítői az alábbi feladatokat (funkciókat) látták el:
1. Kapcsolattartás egy, az emberinél magasabb, Úrnak nevezett intelligenciával, amely irányította és befolyásolta az izraeli törzs életét, kultúráját, tehát civilizációs fejlődését.(mindenkiét, csak ők ellopták!)
2. Energiát szolgáltatott, amely vagy az emberek ellátásában szerepet játszó MANNA-GÉP ENERGIÁJÁT biztosította , vagy a kapcsolatteremtéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges energiát szolgáltatta. Ennek vizuálisan is megnyilvánuló jele a kerubok szárnyai közül sugárzó fény.
3. A frigyládát ellátó energia minden bizonnyal NUKLEÁRIS FORRÁSBÓL táplálkozott, hiszen évszázadokig képes volt működtetni azt. Számos olyan utalás található a Bibliában, amely arra utal, hogy a ládát gondatlanul megközelítőkön olyan különös betegség tünetei jelentkeztek, amelyek mai ismereteink szerint leginkább a sugárbetegség szimptómáihoz hasonlók. Egy kis fantáziával az is elképzelhető, hogy a NUKLEÁRIS FŰTŐANYAGot az ÚRTÓL KAPOTT KŐTÁBLÁK tartalmazták, hiszen ezeket biztos, hogy elhelyezték a frigyládában.
4, A láda energiája nem csak a kapcsolattartásban játszott szerepet, hanem képes volt a levegőbe emelni azt a különös repülő szekeret(ami nem más, mint a VIMANA), amelyet Salamon ajándékozott Sába királynéjának, és ami jelentős szerepet játszott a frigyláda "eltulajdonításában". (rosszul tudja, a vimanának saját forrása van! )
(Másik: nem tulajdonította el! Salamon adta neki, de hogy ki ne derüljön, azt mondta, hogy ellopta! )
5, Ugyanez az energia romboló energiává változott, amikor halállal sújtotta az izraeliták ellenségeit, a ládát óvatlanul megérintőket, illetve szerepet játszott Jeruzsálem falainak lerombolásában.
Mindezekből következik, hogy maga a láda sokkal inkább egyfajta NUKLEÁRIS MINIERŐMŰnek,( hát nem! Nem mini, nagyon is nagy! Ugyanis a vákuumenergiát használja! ) vagy akkumulátornak tekinthető, mintsem adóvevő készüléknek.
Ezt látszanak bizonyítani azok az óvintézkedések, amiket magával a ládával kapcsolatban hoztak. Ugyanakkor tudjuk, hogy a láda szoros tartozéka volt az asztal, az oltár és a gyertyatartó.
Mivel azzal is tisztában vagyunk, hogy a láda egyik fő funkciója a kapcsolattartás volt, azt kell feltételeznünk, hogy maga a láda csak azt a nem éppen kis mennyiségű energiát szolgáltatta, amellyel az asztal, az oltár és a gyertyatartó egyfajta adóvevő szerkezetként funkcionált és a kerubok szárnyai között keletkezett frekvencia kisülést irányította. Ez a rezonancia napjaink hangszóróiban található membránként működve hangokat bocsátott ki, amit végül is az Úr hangjaként értelmezhetünk. Ez akár természetes beszéd is lehetett, amely Mózes nyelvén szólt, de akár a titkos egyiptomi nyelv vagy bármilyen más kommunikációs forma (pl. morze) is szóba jöhet. Egyszóval semmi sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szerkezet révén Mózes az Úrral társalgott volna.
De vajon ki, kik, vagy mi rejtőzhet az Úr képe mögött?
Erre többféle verziót is el lehet képzelni:
A. Mózes valóban a teremtő, mindenható, mindenütt jelenlévő és mindent irányító, felügyelete alatt tartó ISTENNEL találkozott, akit Úrnak nevezett. Ebben az esetben viszont semmi sem indokolja, miért kell az Úrnak (Istennek) a kommunikációhoz egy elektromossággal működő műszaki eszköz?
B. Mózes kitalálta az egész történetét és egyiptomi neveltetésének köszönhetően, az ottani galvánelemek és világító lámpák mintájára készíttetett egy csodás arany eszközt, amely népe fölötti hatalmát volt hivatott erősíteni. (ez már közelebb van! )
Mindent megtett, hogy az eszközt és saját szerepét misztikus színben tüntesse fel és a lebukás elkerülése véget szigorúan szabályozta a frigyláda megközelítésének módját.
Amennyiben Mózest szekta vezérként kezelnénk, úgy nem lenne kizárható ez a verzió. Igen ám, de ebben az esetben honnan vette az atomenergiát, és hogyan tudta felruházni a frigyládát azokkal a csodás képességekkel, amelyeket jól ismerünk? (honnan? hát onnan , hogy ismerte a vákuumenergiát, és az tudta is működtetni)
Ez esetben Mózes halála után minden valószínűség szerint lelepleződött volna a csalás, de a láda még jó pár száz évig betöltötte szerepét. Legalábbis az akkori papok szerint.
(később megtanított egy papot ennek használatára! )
Tehát a láda és kiegészítői révén nem csak Mózes kommunikált az Úrral vagy azokkal, akik Úrnak neveztették magukat. Ez a verzió tehát nem állja meg a helyét, és ne feledjük azt sem, hogy Mózes az emberiség alaptörvényeit is közvetítette a Tízparancsolat formájában.(nem volt csak 5 az elején! )
C. Mózes egy olyan földi civilizáció képviselőivel állt kapcsolatban, amely már több, mint tízezer éve uralta és irányította a Föld kulturális és technikai fejlődését. Ennek történelmi nyomait a világ minden részén felfedezhetjük, az angliai Stonehenge építményeitől az indiai Mahábhárata eposzig, a kínai és afrikai hagyományokon át Egyiptom, Mexikó és a húsvét-szigeti megalitikus építményekig. (jaja! az óriásokkal! )
Ennek a civilizációnak – amelyet sokan Atlantisz hagyományaival kötnek össze – az egykori létezésére ma már egyre több és több bizonyíték áll rendelkezésre.
A feltételezések szerint ez a civilizáció katasztrófát szenvedett és a kipusztulás szélén állt. Fejlettségi szintjét tekintve több száz, ha nem ezer évvel az adott kori emberiség előtt állt. Ismerte a repülést, az atomenergiát, a Föld gömb alakját, sőt talán már a kozmoszba is kijutott. A Tízparancsolat formájában azokat a törvényeket határozta meg az emberiség számára, amelyek annak fennmaradását segítették elő. Égi szekereiken járva Indiától az amerikai kontinensig számos kiválasztott törzs életét irányították és befolyásolták.
Az izraeliták(igen, de azok nem a mai értelemben vett zsidók! ) az egyik ilyen törzs lehetett és ne feledjük, a Mózessel való kapcsolat sem a véletlen műve.
Gondoljunk Mózes egyiptomi neveltetésére, amelynek során a titkos papi tudományokba is betekintést nyerhetett és minden bizonnyal tudott az egyiptomi kultúra és az atlantisziak kapcsolatáról.
Még az is elképzelhető, hogy már a kivonulás előtt kapcsolatba lépett ennek a magasan fejlett földi civilizációnak a megmaradt kevés képviselőjével.
Kitérhetnék itt az óriásokról szóló hagyományokra és számtalan történelmi rejtélyre, amelyek alátámasztják egy ilyen nagy tudású, technikailag fejlett civilizáció létezését és pusztulását. (na, itt jól gondolja! :D )
Eszerint tehát a frigyláda a magasan fejlett földi civilizáció eszköze volt, mint rádió adó-vevő készülék, és mint energiaszolgáltató rendszer.
Természetes, hogy nem adhatták oda a prototípust Mózesnek, mint ahogyan mi sem bocsátjuk egy bennszülött pápua törzs rendelkezésére elektromossággal működő adó-vevőnket!
Ez az eszköz túl idegen lenne társadalmuknak, és vagy azonnal megsemmisítenék, mint az istenek átkát, vagy azonnal szent tárgyként tisztelnék, de eszükbe sem jutna, hogy elemet tegyenek bele és megnyomják azt a zöld gombot, ami a bekapcsoláshoz szükséges. Ellenben ha elmagyarázzuk nekik, hogyan kell egy adó-vevő készüléket az ő technikai tudásuk és anyagaik felhasználásával elkészíteni és működtetni, akkor a tárgy, bár továbbra sem veszti el mágikus, isteni szerepét, mégis mint eszköz kerül az adott társadalomba, amely azt használni is fogja. Ez így számomra logikusnak tűnik.
D. A közismert paleoasztronautikai verzió szerint Mózes és később más bibliai alakok is, mint például Ezékiel, egy földönkívüli civilizáció képviselőivel találkoztak.
Ezt a verziót a repülő eszközök leírásán kívül más konkrét bizonyíték nem támasztja alá. De mint ahogy azt az előző verzióban leírtam, repülő eszközzel az ókori vagy az azt megelőző kultúrák is rendelkezhettek, éppúgy, ahogy atomenergiával.
Ha a frigyládáról nem bizonyosodik be, hogy egy kozmikus adó-vevő készülékként szolgált, úgy ezt a verziót semmi sem erősíti meg jobban, mint az előzőek bármelyikét.
Számomra leginkább az elveszett civilizációkkal kapcsolatos elmélet tűnik logikusnak, ám legfontosabbnak azt tartottam, hogy rávilágítsak arra, miszerint történelmünk legrejtélyesebb tárgya sokkal közelebb áll napjaink technikai civilizációjához, mint a történelem során bármikor.
https://reggie.gportal.hu/gindex.php?pg=11858317
Egy megjegyzés ide: ma is működik az eredeti, de nem mindenkinek! Tulajdonképpen egy fegyver, vagy mondjuk úgy, hogy egy "győzőgép". Aki birtokolja, azé a világ.
DE! Van nekünk egy KORONÁnk (ami ugye nem a kiállított darab) , ami szint így működik, de kell hozzá az összes cuccos! Különben agyon csapja. Csakhogy: nincs meg egyenlőre minden darabja.
Nem is tudja ma senki működtetni enélkül-kivéve azt, aki bírja a vákuumenergia működtetését, és aki nem önös célra használja. Annak nem kell a cuccos hozzá. :)
Olyan ez is mint a dzsinn meg a lámpa: aki jól tudja megdörzsölni a lámpát, annak megjelenik a szellem és teljesíti a kívánságát. :D
A frigyládától abban különbözik, hogy az a "nem jó kívánságokat is teljesíti", a korona nem!