LILIOM-PALMETTA
A „palmetta” értelmezése
Vegyünk egy példát: Árpád hazatérő népének művészetében gyakran előfordul a jellegzetes dísz, amelyet „palmettá”-nak neveznek (1. kép).
1.kép. Árpád népének leleteiből való hajfonatkorong, középen Életfával, amelyet elidegenítő műszóval „palmettá”-nak neveznek.
Ez a jelkép figyelemre méltó módon éppen a felségjelvényeken a leggyakoribb. Ehhez képest a „palmetta“ elnevezése, „pálmalevél”, illetve „stilizált pálma” jelentése, valljuk be, jellegtelennek, üresnek, jelentéktelennek tűnik. A pálmalevél azonban, ahogy képünkön láthatjuk (2. kép), nagyon másképp néz ki, mint a „palmetta”.
2. kép. Pálmalevél
Ez a fentebbi jelkép ugyanakkor végigkíséri az ősi Eurázsia magas műveltségeit, kultikus, vallásos, és uralkodói felségjelként, az i.e. 5700-tól 3 000 éven át békében virágzó, Kárpát-medence központú Ősi Európától kezdve az eurázsiai síkságon át Mezopotámiáig, Egyiptomig, Közép-Ázsiáig, sokezer éven át. Ennek a sokezer éves hagyománynak és kiemelkedő szerepnek oka kell legyen. A jelképek értelme jelentésükben rejlik.
A „palmetta” tehát egy újkeletű, mesterségesen ráaggatott fedőnév egy ősi, rendkívüli jelentőségű jelképre.
De mi lehetett a „palmetta“ eredeti jelentése?
A háromágú „palmetta”: a „liliom”
Ősi jelképünk eredeti jelentésének megfejtéséhez először is a múltját kellene feltárni. Van, aki megelégszik a görög és egyiptomi kapcsolat megemlítésével (Művészeti Lexikon, 1983). Vannak, akik i.sz. 700-ig mennek vissza, és az iráni kapcsolatot hangsúlyozzák. Mások úgy vélik, kékliliomról van szó, a szkíták legfelsőbb papi rétegének jelképéről, és az i.e. 1600-as évekre teszik eredetét (Meszlényi Róbert Imre, 2002). Gombrich szerint a jelkép az i.e. 2500 körüli Egyiptomból ered. Goblet d’Alviella 1894-ben megjelent könyvében vallási jelentést tulajdonít a jelképnek, mivel Mezopotámiában az i.e. 4. évezredig visszanyúlóan a királyi és főpapi ruházat jellegzetes eleme. Majdnem mindig két személy veszi két oldalról körül, aki egymással szembenéznek – ezek lehetnek királyok, papok, oroszlánok, griffek, szellemek, madarak.
Különös módon a „palmetta” álnév alatt egy másik jelkép is megbújik, a „liliom”. A különbség a kettő között annyi, hogy a „liliom” álnevű jelképen három stilizált „szirom” látható (3. kép), míg a „palmetta” nevűn több, rendszerint 5-15. Amíg a soklevelű „palmetta” az ókori görög építészetben, oszlopfőkön gyakori, addig a „liliom” elsősorban címereken, zászlókon fordul elő. A „liliom” figyelemre méltóan kimagasló vallásos(vállalásos) jelentőséggel bír. Következetesen a királyság tekintélyének hirdetésére hivatott jelképének számított.
3. kép. A háromlevelű liliom-jelkép, amely ma már „fleur-de-lis” néven francia nemzeti jelképnek számít
Évezredekkel ezelőtt a három-szirmú „liliom” jelentése szorosan összefüggött a Nappal. Az égi eredetű, a Nap és a népfelség jegyében történő uralkodás eszméje – a Szent Korona eszméje – a magyarságnál és Mezopotámiában jelentős szerepet játszott. A „liliom” a címereken leggyakrabban előforduló jelkép. A magyar királyi jogaron a legfőbb jelkép egy háromágú „palmetta”, azaz liliom (4. kép).
. kép. A magyar királyi jogar, nyelén a jellegzetes egységbe foglalt hármasság-jelkép, amit egyesek szintén palmettának neveznek
Mitől rendelkezik a „liliom” jelkép ilyen kimagasló tekintéllyel és jelentőséggel?
Miért van szükségük az uralkodóknak a „lilom” jelképre?
Milyen jelentéssel, erővel ruházza fel az uralkodókat ez a jelkép?
Ami a jelkép értelmét illeti, már Fettich Nándor, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar régésze „Életfa” jelentést tulajdonít a hármas szirmú, középen kiemelkedő ágú jelképnek (5. kép: mezopotámiai Életfa). Értelme Fettich szerint: a karéjos Nap-jelkép felfokozása az ugyanolyan értelmű Életfa segítségével. ....az őskor és az ókor magyar mágusai ismerték a Világegyetem hármas lényegét – ez az anyag, élet, öntudat hármassága, másképp test, lélek, és szellem.
Világegyetem alapvetően élő, és két „karja” az anyag és a szellem. Tudták, hogy ennek a gondolatnak az ismerete a legfontosabb tudás, amivel ember rendelkezhet, mert ez az égi erők földi szerepének felismerését jelenti.
Nemcsak a Napkirályság, de maga az emberiség is a természeti erők akaratából, vagyis az Ég jegyében, és az Ég akaratának földi megvalósításáért jött létre.
5. kép. Mezopotámiai Életfa – jelképeinek alakja meglepően hasonló
Árpád népének tarsolyain és hajfonatkorongjain látható, „palmetták”-nak nevezett jelképekhez
A Napkirály ennek a felismerésnek a jegyében, az égi eredetű népfelség, az Ég jegyében állt a nép élére. Csak az Ég hatalmazhat fel embert a nép vezetésére, mert a vezetői képességeket is az Ég adja. Érdekes, hogy a szkíta Egyháromság jele, ami a magyar kettőskereszt, milyen szoros rokonságban áll a sumér-mezopotámiai Életfával (6. kép).
6. kép. Szkíta kardhüvely, középen Életfával, melyet két oldalról szárnyas alakok vesznek körül
7. kép. Szkíta aranysisak, középen Életfával
A háromágú „palmetta”, illetve „lilliom” eredeti jelentése: Az Ég akarata
Megítélésünk szerint a „palmetta” és a „liliom” jelkép eredeti értelme: az Ég akarata. Fogadjuk el ezt az elnevezést az újkeletű és félrevezető fedőnév, a „liliom” helyett. Az Ég akaratának jelképe egyszersmind az Egyháromság ismeretének, az Élő Világegyetem eszméjének jegyében történő cselekvés jele. Ezért alkalmas felségjelnek. Az Élő Világegyetem éppen mert él, Világfa-ként és Életfa-ként egyaránt felfogható. A Mindenség az anyag, az Élet (a kozmikus élet) és a szellem egysége, mely az Élettől egy. A Világegyetem hármas lényegű, mert lényege az anyag, az Élet és a szellem. Ez a három lényeg összhangban áll egymással, ettől ered a „kozmosz” – az összhangban rejlő szépség eszméje. Az összhang ógörög harmónia elnevezése a magyar három szóból ered.
Ebből a Mindenséget átfogó gondolatkörből ered az Egyháromság eszméje. Az Ég akarata jelkép tehát egyszersmind azt is kifejezi: a Napkirály a néppel és a Természettel összhangban jár el minden döntésében.
A Világegyetem végső lényege az Élet, mert mind az anyag, mind a szellem az Életből fakad. Ezért az Egyháromság azt jelenti: a Mindenség él, a Mindenség maga az Élő Isten. Egy az Isten: az élő Mindenség.
A Mindenség a Legfelsőbb Lény, az Egyisten maga az Élő Világegyetem.
Az Egyháromság maga is Életfa, mert az ősi magyar világképben az Élet a Világfa törzse, és az Anyag és a Szellem a két levele, szimmetrikusan, két oldalt!
Ezért kell két személynek – istennek, embernek, állatnak – körbevennie:
mert a Mindenségben az anyag és a szellem az Élet elősegítésére hivatott.
Csak ilyen mély, vallásos-tudományos-kultikus jelentés ruházhatja fel kellő jelentőséggel jelképünket.
Csak az Ég akarata ruházhat fel bármely uralkodót olyan képességgel és „legitimitás”-sal, amelyet az égi eredetét és felséges mivoltát ismerő nép elfogadhat.
Tény, hogy a magyar királyi jogaron központi szerepet játszik ez a hármas szirmú növényi jelkép (3. kép). Ráadásul értelmezésünket megerősíti, hogy a magyar királyi jogaron az Ég akarata jelkép ábrázolásában ténylegesen egy vonalból álló hármasságként szerepel.
A fentiek alapján érzékelhető, hogy az Ég akarata jelkép eredeti jelentésének megfejtése manapság milyen sokféle módon rejthető el, és milyen sokféle módon kerülhető el a jelkép jelentőségének tisztázása. A manapság szokásos eljárás, hogy fedőnévvel látják el, mélyebben nem értelmezik, vagy ha mégis, akkor szűklátókörű, rövidlátó és félrevezető magyarázatot adnak, nagy károkat okoz a tudománynak és a társadalomnak. Úgy gondoljuk, hogy e jelkép megfelelő értelmezése megkívánja, hogy a végére járjunk.
https://www.grandpierre.hu/site/2016/02/magyarsag-regeszet-1-resz/