KANOPUSZ
"Egy teve aludt - fiatal, mintha
Akkor választották volna el,
amikor a Canopus utoljára felkelt."
Az ókori Egyiptomból látható volt.
Az ókori Kínában a csillag neve „Laou Csin” (老人星 , Lǎorénxīng), vagyis „ÖREG EMBER” volt, és imádása egészen i.e. 100-ig tartott.
Az ókori hinduk a csillagot „AGASTYA” névvel illették...Ő az Argha nevű hajó kormányosa volt.
Ezzel a hajóval egy nagy áradást éltek túl. Agastya Varuna, a vizek istennőjének fia volt.
AZ ÖZÖNVÍZ UTÁN "AGASTYA"-KANOPUSZ A VÍZ VARÁZSLATOS TISZTÍTÁSÁT HAJTOTTA VÉGRE..
A hajó egy fekete színű tengerben utazik, ahol sziklák verődnek egymáshoz. Ez az űrre is utalhat... A csillagképnek modern kori történelmi jelentősége is van. A két világháború között a nemzetközi csillagászati konferenciákon bontották több részre. Az ősi 48 csillagképet 88 részre szedték úgy, hogy a legtöbb régi elnevezés is megmaradt.
Az ARGÓ hajót bontották szét a leginkább.
KANOPUSZ,
-aki Menelaosz hajó kormányosa,
-aki egyben a KéN-BűZ is, ahogy
-az égbolt második (Szíriusz utáni) legfényesebb csillaga, sőt
-az ókori emberiség eszenciáját szállító ARGOSZ hajó égi másának vezércsillaga, de akár
-a róla elnevezett egyiptomi város is.
Mennyi minden tartozik e rejtélyes Canopushoz és vélhetően mindegyik kapcsolatban is van egymással. Mintha egy rejtélyes kirakós több darabja egységesen jelenne meg ezekben az ókori szövegekben.
„Ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta… Phrontisz Onétoridészt, aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.” - Homérosz Odüsszeia
Homérosz e rövid idézetében több fontos információt is közöl:
Az egyik, hogy a hajnali napsugárnak kell az égi hajókormányost gyengéden lenyilaznia.
Mit is jelent ez?
A HAJNALI FELKELŐ NAPNAK KELL ELHALVÁNYÍTANI A FÉNYES CANOPUST.
Ez a feltétel elég egyértelmű, mely csak az adott évezredek meghatározott hónapjának pár napjában érvényesülhet
A hajdani minószi civilizáció székhelyének számító Krétán (a mai Herakleiton-Heraklész fővárosban) a fényes Canopus csillag szeptember végétől március közepéig látható a napjainkban. De csak SZEPTEMBER utolsó napjaitól kezdve teljesül az a feltétel, hogy A HORIZONT FÖLÉ EMELKEDŐ CSILLAGOT A FELKELŐ NAP FÉNYE HOMÁLYOSÍTJA EL.
Télen már gondtalanul járja Canopus az égi körpályáját a déli irány felett, sem a horizont fölé emelkedését, sem a lenyugvását nem zavarja meg a Nap nyílvesszeje. Tavasszal, március közepén már megint a fényes napsugarak befolyásolják a láthatóságát, de immár a lebukó Nap teszi láthatóvá a horizont felett járó csillagot, azaz a Nap nem lenyilazza, hanem éppenséggel lehetőséget biztosít a Canopus tündöklésének....
A FELTÉTELEZETT TRÓJAI HÁBORÚ ÉVSZÁZADÁBAN TAPASZTALHATÓ MEG ELŐSZÖR, HOGY A HORIZONT FÖLÉ EMELKEDŐ CANOPUST A HAJNALI NAPSUGARAK NYILAZZÁK LE!
... erre csak az i.e. 1700 körüli évtizedekben volt először képes a Nap, több mint 10.000 év után . De ennek tényleges láthatósága csak pár évtizeddel később volt igazán látványos, amikor már nemcsak a horizont vonalat érte el a Canopus, hanem fölé is tudott emelkedni!
Csak emlékeztetőül: az eposz cselekményében a napok múlása pontosan igazodik a Nap égi útjához ,hasonlóan 108 kérő legyőzésével Odüsszeusz az időt, vagy inkább a vízöntői időcsapdát győzi le.
A KéN BűZe KöNNYezésre KéNYszerít, ha a BűZ nem űz el akkor az életed leKoNYulhat, elHuNYsz és az örök HoNba vONulsz, a fortyogó KéN-BűZébe, melyhez az irányt CaNoBuS mutatja. Az elHuNYás közeledtére néha a test BűZös GeNNyesedései figyelmezetnek, ilyenkor illóolajokkal beKeNjük a testet. A KeNYés KéNYeztet, KéNYelmet nyújt, mivel a halálra emlékeztető GeNNY-BűZt elűzi, vagy legalábbis KöNNYíti. A felKeNés megszabadít a testi BűZöktől, és KeNettel teljes viselkedésre KéNYszerít. Tehát a csillag HUN neve:
Keniveni = KéNi-FéNY vagy KeNőFéNY = Szentelőfény olvasatai végeredményben megerősítik a Canopus nevének eredetét és eredeti értelmét.
E VULKÁN KITÖRÉS EREDMÉNYE LEHETETT AZ AKKORI FENNÁLLÓ STABIL ÁLLAMHATALMI RENDSZEREK IDŐSZAKOS, VAGY AKÁR VÉGLEGES MEGROPPANÁSA, UGYANÚGY, MINT A SZEMITA NÉPEK HIRTELEN NAGY ARÁNYÚ MEGJELENÉSE, TÉRHÓDÍTÁSA IS A TÖRTÉNELEM SZÍNPADÁN. PÉLDÁUL AZ ÁLLÍTÓLAGOS EGYIPTOMI KIVONULÁS.
A kén-bűzös tűzhányókitörés óriási erősségű lehetett, ha Menelaoszt úgy megfélemlítette, hogy hazája helyett Egyiptomba kényszerült kormányozni hajóját.
Tűzhányó-kitörés, cunami és földrengés-vihar megtépázta, sérülékeny, védhetetlen várak/városok sora esett áldozatul az új bronz és vasfegyverekkel olcsón felszerelt, de a sorozatos katasztrófák miatt gazdátlanul maradt zsoldos seregeknek, melyekhez csatlakoztak, a zürzavart fokozandó, szárazság és rablások következtében előállt éhinség hajtotta tömegek.
A szárazság terméskieséshez vezet, ez éhséghez, ami pedig kétségbeeséshez és/vagy halálhoz vezet. A zavargásokban sokan meghaltak. Ez döntő jelentőségű. Görögország lakossága 75%-kal esett vissza, Sumér lakossága 25%-kal csökkent, és az iraki Diyala körzet lakossága körülbelül 75 %-kal. FELJEGYEZTÉK A TÚLÉLŐK ELKÖLTÖZÉSÉT.
Ezek megélhetést keresve távoztak. Ez az aszály-elmélet igazolta a tanújeleket. Ami megtörtént a múltban, az megtörtént ebben a kb. 50 éves időszakban is...
A SZŰKÖLKÖDÉS KÖZEPETTE AZ ÉLELEM BIRTOKLÁSA ÉRTÉK ÉS SZÜKSÉG A TÚLÉLÉSHEZ.
A bronzkor-végi összeomlásnak és széleskörű mozgolódásnak kellett, hogy legyen egy kiváltó oka.
A szantorini vulkán i.e.1650 körüli kitörése nemcsak a Krétához közeli sziget nagy részét repítette a levegőbe, hanem a hatalmas szökőárjával, hamuesőzésével, az évtizedekig tartó klímaváltozásával a minószi civilizációt is romokba döntötte.
Drasztikus népességcsökkenés, éhínségek, népvándorlások, központi hatalmak meggyengülése, robbanásszerű élelmiszer árnövekedés és élelmiszerhiányok jellemezték a vulkánkitörést követő évtizedeket. És Menelaosznak sem volt más választása – csak a megalázó, de busás hasznot és túlélést biztosító kalmárkodás.. Vagy esetleg nem is állt távol Meneláosztól ez a foglalkozás, hiszen a királysága is csak röpke évtizedekkel korábbról származik?
Az egyiptomi pap elmondja Szolónnak, hogy amiről beszél arról azért nem tudnak a görögök, mert egy ÖZÖNVÍZ
„csak azokat hagyta meg közülletek, akik betűvetés és más oktatás hiján voltak, és így nektek előlről kellett kezdeni, mint a gyerekeknek, nem tudva, hogy mi történt a régmúlt időkben a mi avagy a magatok körében.”
A ’pap’ lényegében arra utal, hogy
ATLANTISZ KATASZTRÓFÁJÁT NÉPESSÉG- ÉS MŰVELTSÉGCSERE KÖVETTE
„ezért ti nem tudhatjátok, hogy ott a ti területeteken egykor minden idők legbecsületesebb és legnemesebb emberfaja honolt és hogy te és az egész városod a túlélők egy kis magjából vagy maradékából származtok.”
Hát igen, ebből a pár túlélőből, no meg a balkáni hegyekből leözönlő vad akháj és dór pásztorokból kovácsolódott össze, néhány sötét évszázad alatt az új hellén-görög nép.
A VULKÁN PUSZTÍTÁS ÉS AZ AZT KÖVETŐ SZÖKŐÁRAK EREDMÉNYEKÉNT EGYIK PILLANATRÓL A MÁSIKRA ELTŰNT A MINÓSZI KULTÚRA (ÉS ESETLEG TRÓJA IS) a központban.
Azonban a perifériás területeken (Egyiptom, Hettita birodalom, Mükéné) bizonyos formában tovább élhetett. De az
ALAPJAIBAN MEGRENDÍTETT BALKÁNT már KÖNNYEN MEG TUDTÁK HÓDÍTANI AZOK A MENELAOSZ, AGAMEMNON és ODÜSSZEUSZ ÁLTAL VEZETETT, IRÁNYÍTOTT BARBÁR DÓR-AKHÁJ-GÖRÖG TÖRZSEK,
akiknek elölről kellett kezdeni a tudás lassú, de nagyon lassú megismerését.
Évszázadok telhettek el így. Hiába foglalták el az új görög törzsek a korábbi városokat (pl Mükénét, Spártát) mégis idő kellett, amíg a háborús gondolkodást lassan magasabb eszmék is kezdték felváltani és megjelent a tudomány, a filozófia, művészet (Thalész, Phitagorasz, Platon…) és időközben már a peloponnészoszi félsziget déli részén és a közeli szigeteken is
MEGJELENT A KANOPUSZ CSILLAG, HOGY SZÁMUKRA IS PONTOSAN JELEZZE A DÉLI IRÁNYT.
És ekkor már nemcsak az egyiptomiak és a krétaiak „kiváltsága” volt a Canopus égi útmutatása, hanem azé a fiatal görög népé is, aki eddig is mint ősi mesterére tekintett az egyiptomiaknak, szkítáknak és esetleg a krétaiaknak is.
Ennek végig gondolása után már csak össze kell kapcsolni a régmúlt megmaradt emlékeit.
A dóroknak (a vélhetően az Iliászban akháj név alatt szereplő törzseknek) az egyik legrégebbi ellenfelei azok a szkíta származású hettiták (trójaiak) és minósziak lehettek, akik sokáig kordában tartották a hódítási törekvéseiket mind Anatóliában, mind a Balkánon és a görög szigeteken.
Azok a szkíta népcsoportok, kik az egyiptomi uralkodói családban is fontos szerepet töltöttek be, és nemcsak mind fontos katonai erőként voltak jelent a Ramszesz fáraók birodalmában. Talán ezért is szerepel a minószi eredetmondában ez a meglepő mondat:
„Minótaurosz egy szörny volt, ezért egy labirintusba zárták. Táplálékul minden évben 10 athéni ifjat és 10 athéni leányt áldoztak fel neki”
Miért athéniakat kellett a Minótaurosznak feláldozni, és miért éppen húsz főt? Nem volt közelebb feláldozható leány és legény?
Miért éppen 20 főt kellett feláldozni a Bika számára?
Talán ez is a világkorszakkal van kapcsolatban, amit az Odüsszeia elemzésben már bőven kitárgyaltam korábban.
És mik ezek az emberáldozatok?
Mintha hasonló logikát fedezhetnénk fel a közép amerikai indián emberáldozatok mögött is…
A bronzkorban KRÉTA URALTA a Földközi-tengeri hajózást és kereskedelmet. A minósziak tengerészetükkel és hajóikkal teljesen kisajátították maguknak Ibéria, Bretagne és Cornwall, valamint az amerikai Nagy-tavak réz és ón kincsének beszállítását a keleti Mediterráneumba.
Egyeduralmi helyzetük folytán hatalmas gazdagságra tettek szert, de egy óriási, soha nem tapasztalt méretű tűzhányó kitörés i.e. 1450 körül szétrobbantotta egyik fő bázisukat, THERA (SZANTORINI) SZIGETÉT, a robbanás okozta cunami pedig a tengerbe söpörte, szinte teljesen elnéptelenítette Krétát.
Ez a történet nagyjából megegyezik Platón Atlantiszról szóló beszámolójával.
Az atlantiszi, kb. 1200 gályát számláló hajóhad egy része nagy valószínűséggel úton hazafelé értesült, hogy valójában nincs hová hazatérni. Ezeket a hajókat fogadta be Mükéne és a többi, ma Görögországhoz tartozó város, illetve Trója és más kis- ázsiai kikötők.
Mindkét oldal megpróbálta szövetségesei segítségével visszaállitani az atlantiszi aranykort.
A trójai háborúnak, melyben – így, teljesen érthető módon – mindkét fél ugyanazt a nyelvet beszélte, nem volt tétje: a közben beindult vaskorral okafogyottá vált, így a HÁBORÚNAK CSAK VESZTESEI LEHETTEK!
A KELETI-MEDITERRANEUM SZINTE TELJES ANYAGI, SZELLEMI ÉS EMBERI ÁLLOMÁNYA ELTŰNT EGY 50 ÉVES KATASZTRÓFASOROZATBAN:
THERA KATASZTRÓFÁLIS FELROBBANÁSÁT KÖVETŐ BELHÁBORÚK és az i.e. XII. század fordulója körüli kb. 50 évig tartó földrengés-viharral járó gyászos csapások szinte teljesen elnéptelenítették a Földközi-tenger keleti részének városait.
Kis-Ázsiában ugyan megmaradt ideig-óráig az atlantisziak néhány utódnépe (károk, lüdök, lükik/turok, ...), de a városi-polgári lakosság akár 75%- ig menő elvesztése következtében fellépő, és a birodalom összeomlása után maradt hatalmi és népességi vákuumot, V
ÉGÉRVÉNYESEN A SZEMITA és indo-európai népek töltötték fel.
Homérosz leírása alapján Phrontisz Onétoridészt, „aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.” – vélhetően minószi származású volt, aki pontosan ismerte a Nílus vidékét is a Canopus égi járását is (bár lehet, hogy Ő maga volt a Canopus csillag személyesen).
De miért is fordult délre Egyiptomnak?
Talán mert útközben hírt kapott, hogy a Földközi tenger keleti medencéjét pusztító földrengés sorozat és a vulkánkitörés mérgező gázai Egyiptomot kevésbé pusztították?
Talán ezt a területet tekintette a legbiztonságosabbnak mind a természeti katasztrófák,mind az egyéb felfegyverkezett dór hordákkal szemben?
Vagy, mert a Nílus deltája volt pontosan a déli irányban, és arra mutatott a kANOPUSZ?
Vagy éppenséggel a csillagokba szökött gabona árak miatt, az egyiptomi búzáért?
Ahogy Menelaos és Agamemnon testvérek, úgy a feleségeik is: Menelaos felesége a szépséges Heléna és Agamemnon felesége Klüteimnésztra, kiknek apja TÜNDAROS/ TÜNDÉR-osz (nagy valószínűséggel szkíta származású) spártai király.
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCndare%C3%B3sz
Miért pont Spártába kell Telemakhosznak elindulni?
Jelen esetben NEM A SZERZETT TUDÁS A FONTOS, HANEM AZ AKTÍV CSELEKEDET.
Mi az, amit csak ott találhat meg?
Az biztos, hogy NEM Meneláosz A KULCS ENNEK MEGÉRTÉSÉBEN, hanem inkább a felesége, a szépséges HELÉNA, aki miatt a trójai háború is kirobbant.
Heléna édes- (vagy inkább nevelő) apja TÜNDAROSZ.
Az -osz névvégződést elhagyva a név jelentése rögtön előtűnik: TÜNDAR- TÜNDÉR, ... mely a sumér ISTEN szóval van kapcsolatban. A görög mitológia egyik érdekessége épp TÜNDAROSZhoz és fiaihoz (Szép Heléna bátyjaihoz) KASZTORhoz és POLLUXhoz kapcsolódik.
A hiú Zeusz hogy tűrhette meg más halandó magzatát abban az anyaméhben, ahol éppen a saját gyermeke is fejlődött?
(Hiszen a híres ikerpár közül csak KASZTOR származott TÜNDAR-osz királytól, A MÁSIK ZEUSZ SARJA VOLT.)
HOGY LEHET, HOGY ZEUSZ NEMCSAK MEGTŰRTE A FIA IKERTESTVÉRÉT, hanem még AZ ÖRÖK ÉLETTEL IS MEGAJÁNDÉKOZTA ŐT A HALÁLA UTÁN- AKÁR A SAJÁT SARJÁT?
Ez nagyon nem jellemző Zeuszra!
Talán mert épp a származása alapján volt méltó Kasztor erre a Zeuszi kegyre?
Talán mert a híres IKERPÁR MINDKÉT TAGJA ISTENI, sőt FŐISTENI LESZÁRMAZOTT volt, csak éppen KÉT KÜLÖNBÖZŐ ISTENAPÁTÓL és két különböző korból - a SUMÉR-SZKÍTA és a görög kultúrából?”
Ennek a TÜNDAROSZ KIRÁLYNAK A GYERMEKE volt a híres KASZTOR és POLLUX ikerpár is (kiknek a nevét az Ikrek csillagkép két fő csillaga viseli), valamint a két –Tróját leromboló- akháj vezető feleségei: HELÉNA és KLÜTEIMNÉSZTRA.
Sőt e Tündarosz király unokahúga az a Penelopé volt, aki később Odüsszeusz felesége lett.
TÜNDAROSZ MINDKÉT LÁNYA SZENVED a házasságában.
HELÉNA elmenekül a férjétől Trójába, a nővére Klüteimnésztra a fiával együtt megöli a férjét, Agamemnont.
De MIÉRT IS EZ A NAGY GYŰLÖLET, UTÁLAT A FÉRJEIKKEL SZEMBEN?
Talán mert mindkettőt belekényszerítették egy kényszer házasságba?
Talán egy olyanba, amire még az apjuk sem tudott nemet mondani, mert már legyőzötté vált a saját birodalmában?
Erre utal az is, hogy a DICSŐSÉGES TÜNDAROSZ KIRÁLY FÉL A LÁNYAI KÉRŐITŐL.
Milyen kérők lehetnek ezek?
Nagy eséllyel olyanok, akik a KARDJUKKAL kívántak súlyt szerezni a házassági igényüknek. Odüsszeusznak mi lehetett a tanácsa? Talán az, hogy érdemes a leghatalmasabb akháj (dór) vezetőknek felajánlani a lányaikat, akik cserébe megvédik majd az erőszakos, bosszúra éhes kérőktől?
A Trója elpusztítására összegyűlt akhájok a mai Krím félszigeten (Fekete-tenger északi részén) feláldozzák Agamemnon leányát, aki az ÁLDOZATI OLTÁRON SZARVASSÁ VÁLIK, MAJD NYOMTALANUL ELTŰNIK.
Jogos a kérdés, mit keresnek a görögök a Fekete-tenger északi részén, messze a hazájuktól, ráadásul a feltételezett Trója által őrzött Márvány-tengeri szorosokon túl?
…………………………
SZARVASSÁ VÁLTOZOTT KIRÁLYLEÁNY… Ez nem görög logikára utal! Ugyanis nem a görögöké, hanem a szkíták szent állata volt a szarvas!
A SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FELÁLDOZOTT LÁNY ESETLEG NÉPÁLDOZATRA UTAL?
TÜNDAROSZ (TÜNDÉR KIRÁLY) gyermekének gyermeke…
azaz az unoka , A SZKÍTA NÉP FELÁLDOZÁSA.
Erről az áldozatról az akhájok döntenek, talán elárulva a házassági szerződésben foglaltakat…
Amikor a szarvas nyomtalanul (a SZARVAS NYOM- talanul) eltűnik az áldozati kőről – ez elég beszédes szimbólum. SZARVAS NYOM alatt a Kisgöncöl csillagkép rúdjának, a Poláris előtti csillaga.
„Szarvasnyom: Kisgöncöl δ-ε rúdjának tengelyében a Sarkcsillag előtt”
Lehet, hogy a SZARVAS-NYOM név nem is egy állandó csillagot jelölt eredetileg, hanem a Kisgöncöl aktuális égboltközepét jelző csillagát?
A régészeti leletek szkíta szarvas ábrázolásainak dominanciája mennyire igazolja ezt a gondolatot vissza?
A szarvas agancs és a galaxisunk formája megfeleltethető egymásnak. A forgó galaxisunk központja a Nyilas (ló/szarvas) csillagkép mögött található, ezért is kapcsolódik a Nyilas jegyhez a szarvas. De a csillagos égboltunk és vele együtt a Tejútrendszerünk (relatíve) látható forgáspontja nem a Nyilas csillagképnél található meg, hanem az elmúlt többezer évben ez a Kisgöncöl csillagképhez kötődik.
Így érthető meg, hogy Euripidész drámájában a feláldozott TÜNDÉR unoka miért válik szarvassá és miért tűnik el nyomtalanul.(hol volt-hol nem volt…)
Az eposz által említett Athén nem azonos azzal az Athénnal, mely a mai Görögország fővárosa. Sokkal délebbre létezett egy másik Athén is, ahonnan a KANOPUSZ még látható volt. Ezt e meredek feltételezést alátámaszthatja a már említett 10-10 athéni leány és ifjú igénye is a minószi szörnynek, hiszen így jóval közelebbről lehetett az áldozati igényt kielégíteni.
A ma Trójának kikiáltott rom mérete biztosan nem felelhet meg annak a mitológiai Trójának, mely közel 10 éven át dacolni tudott a tengernyi akháj haddal.
Trója
Ez pedig érdekességként itthon
Ebla a robbanáskor...
Eridu...
Uruk..
Mári, a szír bölcső...
St. Helena, Izland
és a sziget pedig így néz ki
és még sorolhatnám. Ha figyelted, mindehol ugyanaz...a minta. Trójában is az volt. Ezt meg csak egy nép tudta.
Hol lehetett akkor a Homérosz által is megénekelt igazi Trója? Biztosan a Márvány tenger partján? Minden bizonnyal délebbre, olyan területen ahol szintén SZKÍTA népcsoportok élték a boldog és gazdag napjaikat
AZ ÉGI SKORPIÓ MARÁSA
Menelaosz kormányosa, Canopus Egyiptom partjainál kígyómarásban halt meg… A kígyó és a skorpió nagyon is összekapcsolódnak, ezért is a keleti asztrológiában a Skorpió zodiákus jegy a Kígyónak felel meg.
ORION, az égi vadász halálát éppen az a SKORPIÓ okozta, ami az égen akkor emelkedik a horizont fölé, amikor Orion csillagkép alászáll – és fordítva. Menelaosz kormányosát, Canopust szintén egy Skorpió/kígyó marta meg.
Ez az egyezőség véletlen?
I.E. 3400-AS ESZTENDŐ ŐSZÉN JELENIK MEG 17 000 ÉV UTÁN ÚJRA ELŐSZÖR AZ ÉGEN A CANOPUS a Nílus deltája felett, úgy, ahogy Homérosz is megírta. A napfelkelte előtti percekben, röpke pillanatig jelzi csak a déli irányt, amíg a gyöngéd hajnali napsugarak a MÉRLEG csillagkép mértani közepének irányából le nem nyilazzák.
Arról a MÉRLEG csillagképről van szó, melyet sokáig a SKORPIÓ csillagkép ollójának is tekintettek – talán pont ezen összefüggés miatt is!
OZIRISZ-ORION és KANOPUSZ
-Canopus nemcsak Menelaosz kormányosával hozható összefüggésbe, hanem a FÖLDÖN KÍVÜLI NAVIGÁCIÓval is, hiszen a bolygóközi (pl:Voyager) űrszondák számára a fényes Canopus egyik legfontosabb navigációs pont. Canopus kopt vagy egyiptomi eredetű neve a "Golden Earth" is mintha erre utalna.
-Canopushoz kapcsolódik az alkimia két legfontosabb eleme, az arany és az ólom. Az a két szimbólum, mely az legfontosabb anyagi kihivása is az alkímiának.
A nehéz, koszos és mérgező ólom arannyá változtatása az igazi kihívás, nem csupán az arany készítés. Ez véletlen, vagy inkább szándékos egybeesése a névvel? Ugyanakkor a Canopus jelentése görög nyelv irányából is figyelemre méltó: a "KUTYA SZEME ". A név szinte utal a közeli kutya csillagkép SZÍRIUSZ csillagára.
Canopus, a Szíriusz követően a második legfényesebb csillag az égen.
Lehetséges, hogy azok az egyiptomiak kik ismerték, tisztelték sőt istenítették a csillagokat nem vettek tudomást róla?
Plutarkhosz szerint: OZIRISZ NEM AZ ORION csillagképhez, hanem a KANOPUSZ CSILLAGHOZ KÖTHETŐ, hiszen az ORION csillagkép a HÓRUSZ-nak felelt meg.
És Plutarkhosz a kijelentéseivel nincs egyedül. Több forrás és kutató szintén megerősíti ezt.
"Szírius / Izisz a legfényesebb csillag, mely házassága a második legfényesebb csillaggal a Canopusszal? ... Izisz a legfényesebb, de mégis Canopuszé a legfontosabb pozíció, "az égi trón", ő a Déli-sark csillag, amely körül forgott Szírius."
Robert E. Briggs
Az egyiptomiak bizony nagyra becsülték a Canopust, különösen a Dél-Egyiptomban. Továbbá Canopus nemcsak összekapcsolódik Hapi-val, a Nílus Istenével hanem a mezopotámiai Enki istennel is.
ORION-OZIRISZ-CANOPUS közös jellemzői, hogy mindegyikük történetében megtalálható a skorpió marás, valamint, hogy Ozirisz a csillagos égen Canopusként és Orion csillagképként is megjelenik. Ez a gondolat, miszerint ORION és a CANOPUS EGYMÁST HELYETTESÍTHETI – elsőre biztosan meglepő. Meglepő, de nem példa nélkül álló.
„Mintha a SZíRIUSZ ekkor adná át időlegesen a NAP-HOLD-SZÍRIUSZ HÁRMASSÁGban betöltött helyét és szerepét a SZŰZ csillagkép fő csillagának, a SPICÁnak. Meglepőnek tűnhet ez a magyarázat, de ne feledjük el, hogy
IZISZ személyéhez több csillag is kapcsolódik: a Vénusz, a Szíriusz és Spica. Aszerint adják át egymásnak a hármasságban betöltött helyüket, ahogy ezt az égi rend diktálja.”
Valami hasonlót fedezhetünk fel a Canopus - Orion kapcsolatában is. Ez a meglepő „helyettesítés” hasonlósága csak véletlen, vagy hasonló gondolkodás eredménye OZIRISZ-KANOPUSZ- ORION-ÍZISZ – SZÍRIUSZ-SZŰZ esetében?
Atlantiszi katasztrófa és a minószi kultúra pusztulása ugyanazon esemény. (Mellár Mihály)
Platon szerint a feltételezett Atlantisz katasztrófa. 9000 évvel korábban következett be. Ez az i.e. 9500-as éveknek felel meg. Ekkor a keleten felkelő Nap a horizont fölé felemelkedni egyébként is képtelen Canopus helyett, annak alteregóját, az Orion csillagképet nyilazta le pontosan a déli irányban! Ez a jelképes (és látható) Canopus-Orio helycsere mintha igazolná Coopens Plutarkhosztól vett kijelentéseit!
“Szírius / Izisz a legfényesebb csillag házassága a második legfényesebb csillaggal a Canopusz-Ozirisszel ... Izisz a legfényesebb, de CANOPUSZÉ A LEGFONTOSABB POZÍCIÓ, "AZ ÉGI TRÓN", Ő A DÉLI-SARK CSILLAG, AMELY KÖRÜL FORGOTT SZÍRIUS.”
Robert E. Briggs idézete akár a magyar párostánc lényegét fogalmazná meg.
A férfi (jelen esetben Ozirisz) irányit és a ragyogó nő (Ízisz) körbetáncolja a férfit.
Ennek megfelelően az ÍZISZ-SZÍRIUSZ HELYETT akkor kerül előtérbe az ÍZISZ-SPICA (SZŰZ csillagkép fő csillaga), amikor a Föld precessziós mozgása eredményeként több ezer évig a Szíriusz sem tudott a horizont fölé lépni.
Nem tudott, mert a SZÍRIUSZNAK IS KÖVETNIE KELLETT KANOPUSZT A LÁTHATATLANSÁGBA.
Így amikor KANOPUSZ-OZIRISZ HELYÉT időszakosan az ORION- HÓRUSZ csillagkép veszi át, akkor a SZÍRIUSZ -ÍZISZÉT a Szűz csillagkép fő csillaga, a SPICA.
(szíriai születésű, Tyrei Marinatosz elsőnek alkalmazott valódi koordinátákat)
Az Iliász története valami olyan traumát örökitett az utókorra, ami emberöltők sokaságán át átöröklődött – hasonlóan, mint az özönvíz története.
De mi lehetett ez a hatalmas trauma?
Hatalmas természeti katasztrófa, mely a szemita népek özönvízszerű történelmi térhódítását is elősegitette, sőt kihatott egy másfajta gondolkodásmód és nyelv kialakulására is?
Elég legyen csak a szanszkrit (mint az első indogermán nyelv) megjelenésére utalni…
Érdemes elgondolkozni, hogy biztosan csak egy „Trója” létezett, vagy inkább TRÓJA szimbolikusan a korábbi minószi kultúra egyes székhelyeit – kereskedelmi központjait – jelentette inkább?
Így a Trója elleni támadás, valójában az addigi erős, megrendithetetlen minószi támaszpontok, esetleg a minószi központ elleni támadások egységes szimbóluma lenne, legyenek ezek akár Krétán, Kisázsiában vagy éppen a mai Nagy-Britannia szigetén? De ha már tényleg ragaszkodunk a nagy, a híres Trója meglétéhez, akkor miért épp a periférián keressük azt, miért nem éppen a központ környékén?
A periférián lévő Trója elmélet érdekében szokás megemlíteni az akhájok éveken át tartó hosszú bolyongását (akár Odüsszeuszét, akár Meneláoszét is). Érdekes módon ugyanezen források az akháj hadsereg Trója alá vonulásánál mégsem említik meg a hosszas utazást. Véleményem szerint az Odüsszeiában is megénekelt,
éveken át tartó bolyongás kiváltó oka nemcsak a távolság lehetett, hanem inkább az ÉGI TÉRKÉP HIÁNYA!
A tanulmányban is sűrűn emlitett Szantorini vulkán kitörése
HATALMAS TÖRMELÉKET, PORT LÖVELT AZ ÉGRE, MELY ÉVEKEN ÁT FÁTYOLBA BORÍTOTTA AZ ÉGBOLTOT.
Ennek eredményeként következhetett be, a már idézett drasztikus népesség csökkenés éhezés, és az egyiptomi búzaár robbanás is.
Természetesen a VEZÉRCSILLAG , azaz a KANOPUSZ nélkül - maradt hajósoknak EZÉRT VÁLT NEHÉZKESSÉ A HAZAÚT , ezért kényszerültek éveket át bolyongani.
(megjegyzés: érdekes lenne párhuzamot vonni a zsidók pusztában való 40 éves bolyongásával-vajon, honnan vették??? )
“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!”
www.naput.hupont.hu
https://vilagbiztonsag.hu