2017.08.22 11:11

DIÓDA

Olyan KÉTELEKTRÓDÁS kapcsolási ELEM, amelynek ellenállása a rákapcsolt feszültség polaritásától függően nagy v. kicsi.

Az (ideális) dióda az egyik irányban átengedi az áramot, míg a másik irányban nem.

Két típusa van: a VÁKUUMDIÓDA és a FÉLVEZETŐDIÓDA.

 A vákuumdióda LÉGRITKÍTOTT ÜVEGBÚRÁBA (a TEREM BÚRÁJA) épített IZZÓSZÁLból és egy FÉMLEMEZből áll.

 

Ha a szálat ÁRAMmal-ÁR-ÓM-mal, RÁ-ÓM-mal izzítjuk, akkor elektronok (ÉLEK-tr-on-ÓM-OK) lépnek ki belőle.

Abban az esetben, ha a fémlemez pozitív az izzószálhoz viszonyítva, magához vonzza az izzószálból folyamatosan kilépő elektronokat, azaz áram folyik a diódán keresztül.

Ha a fémlemez negatív az izzószálhoz viszonyítva, akkor taszítja az izzószálból kilépő elektronokat, ezért a diódán átfolyó áram lecsökken, nagy feszültség esetén teljesen megszűnik, tehát a dióda ellenállása sokkal nagyobbnak mutatkozik, mint az előző esetben.

Mivel A VÁKUUMDIÓDA AKKOR VEZET, ha a fémlemez pozitív, a FÉMLEMEZT  (ADÓNAK) ANÓDnak, a hozzá viszonyítva negatív, elektronkibocsátó elemet (izzószálat v. a szál által izzított és a szálat körülvevő fémhengert) (KAPÓNAK) KATÓDnak nevezik. (az egyik tehát Adja az adást, a másik meg veszi az adást, azaz KAP)

A VÁKUUMDIÓDA előnye, hogy TELJESEN ELZÁRHATÓ VELE AZ ÁRAM ÚTJA, tehát ha váltakozó áramot kapcsolunk rá, igen jó hatásfokkal egyenirányít.

Hátránya, hogy a mai igényekhez viszonyítva terjedelmes és ütésre érzékeny.

A FÉLVEZETŐDIÓDÁK félvezető KRISTÁLYOKBÓL állnak, amelyben megfelelő eljárással egy p-n átmenetet alakítanak ki.

A félvezető kristály rendszerint GERMÁNIUM v. SZILÍCIUM.

germánium

https://www.youtube.com/watch?v=TMblhY5ZtIcgermánium

nano szerkezetű germánium

szilicium

Az oxigén után a földkéreg második leggyakoribb eleme. A természetben csak egy módosulata fordul elő. Rácsa a gyémántéhoz hasonló. Neve a kovakő latin nevéből (silex) származik. Csak egyetlen módosulata van, amely gyémántrácsú.

Előfordul a Napban és a csillagokban, a meteoritokban. A földkéreg második leggyakoribb eleme (részaránya több mint 25%), azonban sohasem fordul elő szabadon, és gyakorlatilag mindig oxigénnel együtt található. Leggyakoribb ásványa a kvarc (SiO₂). A szépen színezett, átlátszó kvarckristályok drágakövek vagy féldrágakövek. Hatalmas tömegben fordulnak elő a földpátok, például ortoklász. Fontos egyéb ásványai pl. az olivin.

 

Az olivin (illetve olivinsor) zöld színű drágakőváltozata a peridot. Drágakőritkaság a peridotmacskaszem és a csillagperidot, mindkettőben zárványkötegek okozzák a különleges fénytörést.

 

A természetben a földkéreg tömegének egynegyedét adó szilícium a kavics, homok, agyag, kova, kvarc alkotóeleme. Az élővilágban a kovaszivacsok, kovamoszatok, zsurlók, sásoktestfelépítésében játszik fontos szerepet.

A peridot vagy krizolit a szilikátásványokközé tartozó olivinsor ásványainak zöld színű drágakőváltozata.

A peridot kifejezés valószínűleg az arab’’faridat’’ szóból származik, melynek jelentése "ékkő". A krizolit a görög ’’krüszosz’’ "arany" és a ’’lithosz’’ "kő" szavakból származtatható

.

A legértékesebbnek a sötét, olajzöld színváltozat tekinthető.

 

   

 

A diódákat P-típusú és  N-típusú félvezető anyagból gyártják, amelyek együtt képezik a PN-átmenetet. Az a feladatuk, hogy az áramot csak az egyik irányba engedjék át (nyitóirányban).

A germániumdióda olcsóbb, a szilíciumdióda viszont nagyobb feszültséggel terhelhető, és nagyobb környezeti hőmérsékletet visel el.

A félvezetődióda két kivitelben készül: csúcsdióda és rétegdióda. A csúcsdióda nagyobb frekvenciákon is jól működik, a rétegdióda nagyobb árammal terhelhető.

A FÉLVEZETŐDIÓDA HÁTRÁNYA a VÁKUUMDIÓDÁVAL SZEMBEN, hogy SOHASEM ZÁRJA LE TELJESEN AZ 

ÁRAM-ÁR-OM ÚTJÁT, mindig van egy kis visszárama, előnye viszont a kis méret és a nagy ütésszilárdság.

 

Csak ÉN birok versemnek hŐSE lenni,
ELSŐ s UTOLSÓ mindenik DALOMban:
a MINDENSÉGET vágyom versbe venni,
de még tovább MAGA(O)Mnál nem jutottam.

S már azt hiszem: NINCS RAJTAM KÍVÜL SEMMI,
de hogyha van is, ISTEN tudja hogy VAN ?
VAN DIÓként DIÓBAN ZÁRVA LENNI
s törésre várni beh megundorodtam.

Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,
csak nyílam szökhet rajta át: a VÁGY -
de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.

Én maradok: magam számára börtön,
mert én vagyok az alany és a tárgy,
jaj én vagyok az ÓMEGA(Ó+A) s az ALFA.(AL-FA)

Babits Mihály

URÁNIUM

ÚR-AN-I-OM

BEL-OM-I-OM

Itt van az orrunk előtt a teremtés magyarázata, csak nrm látunk a szemünktől, mert ezzel nézünk, a két szemmel és nem az EGY szemünkkel, a BEL-S-Ő- vel.

BEL-BÉL-BAAL-BÁL

B- ÉL...a rovásban a Bé betű jele az "X", ami nem szorzás, hanem ha elfordítod, akkor egyenlő szárú kereszt, és ugye a "MEG JELE", azaz a plusz, + jel, az összeadásé !!!

Jelentése: B (eB) = Baál, Bél, belsõ

BEL-BÉL a sumér ENLIL (ÉN LÉLEK) isten jelzõje. Jelentése "Úr" szó szerit: Én-Lélek. 

Nála vannak a KIRÁLYI JEL- VÉNYek, a FÖLDI KIRÁLY BEL-BÉL HELYTARTÓJA, a magyar Szentháromságban BÉL a FI-ú ISTEN neve.
Őseink tudták ezt.
Helységneveinkben is őrizzük: pl. BÉL-APÁTFALA, MONOSTOR-BÉL... nem is beszélve BÉL-KŐ-ről, de a BAL-ATON(OM) is és a helységneveik is innen erednek, ezt a tudást őrzik! 
de a B és a P hangváltó, így pl a PÉLMONOSTOR is ide tartozik, é s minden, amimen PÉL van...s akkor nem hagyjuk ki a D-t, sem, minden ami DÉL az is fehér!-azaz BÉL. 

Ha tiszta FEHÉR a BEL-s -Ő-d, akkor nincs mitől FÉL-ned, nem lehetsz FÉL-ÉN-k! 
Nem vagy FÉL-ÉN-K(Á) nem vagy fél én-lélek!- hanem egész-EGY-ÉSZ VAGY ÖN-MAGoddal, Az ÖN meg tudjuk, hogy maga a "VAN ", a NŐ(ÉN) meg tudjuk, hogy a VAGY. 

Az ÁLL-Ó, mindennek a lehetőségével és tudásával, ez meg ÉL-Ő.

A BÉL FEHÉR-et jelent. És minden, ami FEHÉR, az BEL-BÉL! Pl FEHÉRVÁR...

 

"Légy türelmes, Tanítvány! 

Ne félj a tévedéstől és ne udvarolj a sikernek. 

Benső szemed függeszd a csillagokra, ismerd fel bennük szülőidet, s gyermekükként fognak támogatni. "

Szepes Mária

 "VAN DIÓként DIÓBAN ZÁRVA LENNI" 

Miért pont a DIÓ? 

DI-az KETTŐ, Ó, az öreg, régi....azaz a két öreg tő, az EGY két töve. VAN ugye a még meg nem testesülés előtti állapot, de mindennek a lehetőségével. a DIÓT fel kell törni, hogy a BÉL-hez jussunk...hol??? HÁT a DIÓ-DI-Ő-IDŐ-ben!. Ahol a DI létezhet az Ó-ban, azaz a KÖRBEN? Ami nem is kör, hanem GÖMB, tehát a TEREM BÚRÁJA alatt, ami a semmit és a teremtett világot elválasztja.  Úgyhogy így edd eztán A DIÓt! 

 

DI-ÓDA