AZ IDŐK VÉGÉN
,,A szent és oszthatatlan háromság nevében István Isten kegyelméből a pan-nonia-iak királya.
Ha kegyességünk nagyságából nemcsak legkedveltebbjeinknek, hanem elénk járuló híveinknek méltányos kéréseit is teljesítjük, különösképpen illő, hogy lelkünk teljéből a mennyeieknek igyekezvén szolgálni, SZENTEGYHÁZAINK KÉRÉSEI iránt hajlandósággal legyünk, és azokat JAVAKKAL és BIRTOKOKKAL ellátva FELMAGASZTALNI SÜRGŐS KÖTELESSÉGÜNKNEK ismerjük. Tudatjuk tehát Isten szent egyházának, valamint mimagunk minden élő és eljövendő hívével, hogy LELKÜNK ÜDVÉÉRT négy várat, név szerint Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van, Fehérvárt, KOLON és Visegrád várát minden egyházukkal, kápolnájukkal és oltáraikkal, nemkülönben összes határaikkal és területükkel Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá. Továbbá átengedjük, adjuk és adományozzuk királyi beleegyezésünkkel és hatalmunkkal az említett veszprémi egyháznak Kér nevű falut Veszprém megyében, ahol - mint mondottuk - a püspökség székhelye van és a Fehérvár megyéjében fekvő három falut, név szerint Ősit, Kért és Börgöndöt, ugyanígy KOLON VÁR területén egy falut, Marcalfőt, Visegrád megyéjében a Duna fölött fekvő falut, amelynek jobb oldalán az Apor-ügy nevű patak folyik; hasonlóképpen Füle nevű falut, amely Úrhida vár kerületében fekszik, minden törvényes haszonvételükkel és tartozékaikkal, úgymint szolgáikkal és szolgálóikkal, rétjeikkel, szőlőikkel, szérűkkel, épületekkel, mezőkkel, földekkel, megművelt és meg nem művelt szántóföldjeikkel, halászattal, vadászattal, vizeikkel és vízmedreikkel, malmokkal, utakkal, bárminemű jövedelmeikkel, hogy mindezeket, miként adtuk, AZ "IDŐK VÉGÉIG" MEGTÁMADHATATLANUL birtokolja. És joga legyen Szent Mihály említett veszprémi egyházának, melyet a legszentebb István püspök adományoz, a mondott váraknak és falvaknak birtokolásához úgy, amint ezt előrebocsátottuk, valamint ahhoz, hogy ezeket a nevezett István püspöknek, AKI EZT AZ EGYHÁZAT KORMÁNYOZZA ÉS AZ Ő UTÓDAINAK ÖRÖK IDŐKRE ALÁRENDELTJE , ELHALLGATTATVA BÁRKINEK AZ ELLENTMONDÁSÁT.
Végezetül királyi hatalmunknál fogva parancsoljuk, hogy semmiféle herceg, határgróf, ispán, püspök, érsek, alispán, száznagy, bíró, adószedő, sem bárki más nagy vagy kis személyisége országunknak ne merészelje Szent Mihály veszprémi egyházát a fent mondottaktól megfosztani, vagy bármely ingó és ingatlan, szerzett vagy szerzendő javaiban és mindazokban, amik az említett várakban, azok tartozékaiban és határaiban és a falvakban hozzá tartoznak, vagy bárhol is alája vannak rendelve, megrövidíteni, avagy e szentegyház püspökét, Istvánt és utódait háborgatni. Aki pedig jelen parancsunkat megszegné, vagy Szent Mihály említett veszprémi egyházának jótevő püspökét, Istvánt és utódait a fent írt egyházi javakban és adományokban háborgatni megkísérelné, tudja meg, hogy (nyolc) ezer font színaranyat kell fizetnie, felét kamaránknak, másik felét Szent Mihály veszprémi egyházának és kiváló püspökének, Istvánnak és utódainak, a 318 ATYA ÁTKA FOGJA őt SÚJTANI, ÖRÖK BÜNTETÉS lesz osztályrésze, és a POKOL TÜZÉBEN FOG ÖRÖKKÉ ÉGNI. Hogy ez nagyobb hitelű legyen és mindenki szorgosan betartsa, e levelet saját kezünkkel megerősítjük, és alján gyűrűs pecsétünk rányomásával megjelöltettük. István úr, a legbékésebb király jegye.
(Kelt Sólyban, Szent István vértanú kápolnájánál. Az Úr megtestesülése után az 1009. esztendőben. )"
1.kép Szent István 1002-ben elfogatja és Magyarországra hozatja az erdélyi gyulát. (Képes Krónika)
https://www.3szek.ro/load/cikk/52668/istvan_kiraly_es_kora_997%E2%80%931038_%E2%80%93_7
" István azt követően, hogy isteni rendelésből elnyerte a királyi felség koronáját, híres és sikeres háborút viselt Gyula nevű anyai nagybátyja ellen, aki akkor egész Erdélyország kormányzását kezében tartotta. Az Úr 1002. évében István király elfogta Gyula herceget feleségével és két fiával együtt, és Magyarországra küldte. Ezt pedig azért tette, mert bár igen gyakran intette, Gyula sem Krisztus hitére nem tért, sem a magyarokkal szembeni károkozást nem hagyta abba. (???)
Teljes országát, amely igen tágas és nagyon gazdag volt, a Magyar Királysághoz csatolta. Országát magyarul Erdélynek hívták, amelyet sok folyó öntöz, ezek homokjában aranyat gyűjtenek, és e föld aranya a legjobb. "
Szent István (Képes Krónika)
3. kép Szent István legyőzi Keán bolgár vezért (Képes Krónika)
Mért kellett legyőznie KEÁN-t, a bolgár vezért?
KI VOLT KEÁN?
"Ezt követően pedig hadat indított KEÁN, a bolgárok és szlávok hercege ellen, amely népek természetes fekvésüknél fogva igen megerősített helyeken laktak.
E herceget sok fáradsággal és hadi verejtékkel is nehezen fogta el, megölte, aranyat, drágaköveket és [MÁS!] ÉRTÉKES KÖVEKET megszámlálhatatlan bőségben tartalmazó kincstárát MEGSZEREZTE.
Oda Zoltán nevű elődét helyezte, aki azután örökölte ezen erdélyi részeket, és ezért közönségesen Erdélyi Zoltánnak mondták. Ő nagyon öreg volt, elélt a szent király idejéig, s ezért akarta a szent király, hogy gazdag népek felett álljon.
E sokféle kincsből Szent István király igen meggazdagodva az általa alapított fehérvári bazilikát aranyoltárokkal, keresztekkel és kelyhekkel, tiszta arannyal és nagyon értékes kövekkel ékesített főpapi ruhákkal gyarapította és látta el.
A szertartásokhoz edényeket és más szükséges használati tárgyakat a bazilika és Isten más egyházai számára is királyi bőkezűséggel adományozott.
Egyebek között e fehérvári egyháznak örök emlékezetre méltó adományokat tett, tudniillik két papi ruhát, amelyek mindegyike 74 márka tiszta arannyal és drágakövekkel átszőtt szegélyt tartalmazott.
Ezeket Szent Benedek, a római szentegyház főpapja Szent István király kérésére a hatalom olyan kiváltságával látta el, hogy
aki a mise végzésekor ezeket használja, törvényesen felkenheti, megkoronázhatja és karddal övezheti a királyt.
És mivel e "Gyula" gonoszul(???) szerezte pénzét, ezért ez az egyház gyakran szenvedett tűzvészt.
Ebben az egyházban anyai nagybátyját egész családjával együtt akarata ellenére arra kényszerítette, hogy megkeresztelkedjék,... Gizella ,a királyné pedig, a szent király felesége, a mondott egyházat aranykeresztekkel, kancsókkal, képekkel, kelyhekkel, drágakövekkel és felszerelésekkel módfelett megajándékozta. Azután a király fiával, Szent Imrével és a királynéval Óbuda nevű városba ment. És mivel ott nem talált semmiféle kegyes alkotást Krisztusban, amelyben dicsérhetné mindenek Teremtőjét, a király rögvest a mondott KEÁNNAK, A BOLGÁROK ÉS SZLÁVOK ÁLTALA MEGÖLT HERCEGÉNEK KINCSTÁRÁBÓL a város közepén nagy kanonokházat kezdett építeni Péter és Pál apostolok tiszteletére, gazdagítva azt sok uradalommal, és ellátva a római egyházhoz hasonló szabadsággal a római udvar emlékére és tiszteletére, amelyet személyesen felkeresett.
Míg ez épült, Görögországból kőfaragó mestereket hozatott, és a király a királynéval buzgalma okából ott időzött. A királyné keresztekről, képekről és felszerelésről gondoskodott. Mivel pedig e megkezdett nagy munka sok évet vett igénybe, István életében a kanonokház nem készülhetett el... István királynak bevett szokása volt, hogy az általa alapított valamennyi egyházat évente legkevesebb három alkalommal felkereste. És midőn ezen egyházakhoz érkezett, először az összes oltárt bejárta… Végül kimenvén az egész egyházat körbejárta, a falak és a tetők repedéseit vagy hasadékait fürkésző szemmel és akadékoskodóan szemügyre vette, és legott gondoskodott a javításról, s addig nem távozott a városból vagy a faluból, amíg meg nem győződött a helyreállításról.
Ezt tapasztalva Gizella királyné, mikor Magyarországon MÁS EGYHÁZAKHOZ érkezett, az Úr házában levő valamennyi berendezést bemutattatta magának, és a finom gyapotszövetből felújításra váró tárgyakat évente felújította. Fiuk, Szent Imre pedig saját bíborruháit helyezte az oltár elé, hogy azokkal fedjék be azt, miként a királyi egyházakban máig látható.
A szentséges atya aranyerszényt hordott a derekán, tele színezüst denárokkal, és amikor szegényeket látott, tüstént odament, és ő saját kezével gondoskodott róluk. És ezért az irgalmas jobb[kéz] - a testtől elválasztva - egészen a mai napig Magyarország szeme előtt van..”
Imre fia halála után senkit nem látott vérrokonai közül alkalmasnak arra, hogy halála után az országot Krisztus hitében megőrizze. "A magyar nép ugyanis inkább hajlott a pogány szertartásra, mint a keresztény hitre.
KEÁN dél-erdélyi volta mellett egy perdöntő bizonyítékot felsorakoztathatunk. Ez pedig a középkori KEÁN (KÁN) nemzetség korai története. Ismeretes, hogy e nemzetség birtokai – kisebb tömböktől eltekintve – két területen: BARANYA megyében és ERDÉLYben csoportosultak.
SZENT DEMETER , SIRMIUM és BOLGÁR KEÁN legyőzése
SIRMIUM-később SZÁVASZENTDEMETER, védőszentje SZENT DEMETER VOLT.
És hab a tortán két Demeter volt!
Az egyik a szaloniki, a másik meg a SZÍR! SIR-MI-UM volt a központ, innen később került át Szalonikibe. (görögösítették)
A hun támadás elől menekülő sirmiumiak (?) a szent templomából magukkal vitték a vértanú ereklyéinek egy részét, s Szalonikibe érkezésük után egy erre kijelölt épületben helyezték el azt, addig, míg fel nem épült a templom. (nem fordítva!). Legendae Sanctorum regni Hungariae ebben az áll, hogy: „ Szent Demeter Magyarországon született, „PANÓNIÁBAN, SIRMIUM városában, apja Hadrianus, anyja pedig Theogona”. A Kárpát medencébe visszaérkező népünk itt nyelvükön beszélő embereket találtak! Szent Demeter az a szent, aki az oltalma alá tartozó várost személyesen is FEHÉR LOVÁN ülve, olykor MENNYEI SEREGEK ÉLÉN megvédi az ellenséges támadástól. Ez a hit a BOLGÁROK között is elterjedt volt.
DÖMÖTÖR mennyei seregeinek segítsége a székelyek CSABA mondáját juttathatják eszünkbe. A FEHÉR LÓ az ŐSÖK, a NŐI minőség EREJE, IO-LYÓ-JÓ ISTENANYA, a valódi HOLDANYA EREJE!
A Legenda Aurea e kézirata a benne található bejegyzés szerint a zágrábi pálos kolostor tulajdona volt,és nagy valószínűséggel zágrábi szerzetesek írhatták bele a függelékként hozzácsatolt Demeter-passiót is.
XVIII. században egy jezsuita történetíró Timon Sámuel, aki Imago antiquae Hungariae, című művében Demeterről szólva ezt írja:
„Fel nem foghatom, miféle kapcsolatban áll Krisztus dicső katonája, az isteni Demeter a PANONIAI SIRMIUMMAL….Talán ez volna Demeter szülőföldje?”
A legenda és vele együtt Magyarország és Szent Demeter kapcsolatának igazi oka tehát egészen a XIX század kutatásaiig eltűnt mind a magyar, mind a nemzetközi köztudatból.
Hol volt tehát a kolostor (görögül bazilita) ?
Olyan monostor lehetett, ahol egyformán értettek görögül és latinul, és ahol élénken élt Szent Demeter hazai, szerémségi származásának hagyománya. Ilyen kolostor a sirmiumi vagy középkori nevén szávaszentdemeteri ortodox Szent Demeter-monostor.
Egyedül ez a magyar vonatkozású életrajz örökítette tovább a Szent Demeterre vonatkozó eredeti adatokat azzal, hogy a magyar szentek közé sorolva biztosította és megőrizte a később már teljes mértékben „elgörögösödött” vértanú helyi tiszteletét.
5. kép A történetíró (Kálti Márk?) (Képes Krónika)
6. kép Szent István király által a veszprémi püspökség számára kiállított 1009-es oklevél, amelyben Visegrád neve először olvasható a történeti forrásokban.
.png)
.png)
Utolsó két kép: KOLONTÁR---KÁL-ON-TÁR
Tehát KÁL ....KOLONTÁR nem Kolontár, hanem KÁLONTÁR...
De, mit TÁR-olnak itt? Hogy jön össze KÁL vezérrel?
Nos, úgy, hogy KÁL vezér volt Árpád tarsolygója-TÁRSALGÓja.
Mert a TARSOLYT TÁRSALGÁSRA használták, a hegytetőkről ÜZENTEK JELEKKEL...ez volt az INTERNET. 12 óra alatt körbeért a földön minden üzenet.
KÁL mester pedig az ÜZENETEKET VETTE s ADTA tovább, állandó készültségben, INFORMÁCIÓ VÁRÁSBAN volt.
KÁLVÁRIA- KÁL-VÁR-JA , igen a kálvária ÖSSZES KERESZTJE , a vízszintese arra a hegyre mutat, ahonnan az üzeneteket adták-vették. Semmi köze a krisztusi dolgokhoz . IRÁNYJELZŐ volt! Csak ugye, ezt is kiforgatták.
Minden kálvária út a hegyre megy, azaz FEL!
A hegytetőre, ami jelezte, hogy ott a vonal, amint csatlakozni lehet az "internetre".
Olvass tovább:
https://termeszetgyogyaszat2.webnode.hu/news/mese/
https://termeszetgyogyaszat2.webnode.hu/…/po-gany-bar-bar-m…/
ÉS AZ IDŐK VÉGÉN VAGYUNK...
VAJON HASZNÁLJUK-E MÁR AZ ÉGI INTER-NET-et?
Még mindig leragadunk a KÖR-ben, vagy végre a VONALAT KÖVETJÜK?
A LAY-LEJ-JEL VONALAT!
A LÁTÓK VONALÁT.