A MAG TUDÁSA
A farkába harapó kígyó vagy sárkány, az uroborosz, maga a TÉRIDŐ, a szentlélek működési elve, ugyanez a vérével a fiókáit etető pelikán, vagy a dorje is...a saját múltjával táplálkozik, amikor önmaga kiárasztott terébe visszafordul a Teremtő Atya.
Belülről, a pontból árad ki, de kívülről befelé is jön, visszajön az a MÚLT, a legelső pontbéli kiáradás, de az ugye visszafelé JÖN,felénk jön, ezért gondoljuk JÖVŐNEK, pedig az nem más, mint a legelső múltunk, mivel már elmúlt, csak abban "látja meg" először önmagát.
Amikor az atya visszafordul önmaga felé a pontba, akkor át kell jönnie a kiárasztásain, egyre közelebb kerül a ponthoz, az eredethez. Mindegyiken áthalad, és mindegyikben megpillantja régi ÖNMAGÁT.
Olyan ez, mintha néznél egy filmet, és visszafelé mennél az időben...minden korszakban megpillantod önmagad, más-más személyként, de ugyanazon Lélekként, egyre fiatalabb s tapasztalatlanabb ÉN-edet látod meg. Látod, hogy milyen életedben, mely korban, milyen hibákat követtél el.
Miért kell visszafordulni a legszélső kiáradásról?
Mert különben nem lennél, ugyanis a legkülső kiáradás(egy gömböt képzelj el, amibe belefújod a következő gömböt folyamatosan és ritmusosan , ami egyre kisebb ugye, a legkülső a legnagyobb,erre mondják azt tudósaink, hogy a világegyetem folyamatosan tágul), tehát a legelőször fújt gömb a legnagyobb, de egyszer csak elér a "semmiig", ott szétpukkan, megszűnik létezni. Ezért mondják, azt, olyan mint a szappanbuborék, illúzió. Vagy van egy másik hasonlat: levegőből várat építesz magadnak... Ha te a legkülsőn maradnál, te is megszűnnél létezni!
Ezért aztán a legkülső héjról- ezt nevezik a TEREM BURÁJÁnak a mesékben, hiszen a teremtett világ egy búra alatt van, ez a TÉRIDŐ, a vallásban a meghatározhatatlan SZENTLÉLEK - nem egy madár!- fogalma, csak ebben van értelme a létezésnek itt, hiszen BENNE vagy , Ő meg teBENNED és csak ÁLTALA létezhetsz, mert ő teremtett- tehát a legkülső teremtett gömbből befelé kell jönni!
Milliárdnyi univerzum van! Annyiféle életlehetőséggel, annyiféle idővel... stb. A miénkben is, ne gondold, hogy nem.
Amikor a MI univerzumunk is elér, közelít a terem búrájához, akkor vagyunk az IDŐNK VÉGÉN, hiszen , nemsokára felcsapódik a határolófalra, és akkor nincs tovább.
Ha erre nem jövünk rá, akkor vége.
AZ A JÖVŐNK, hogy visszafelé megyünk a saját "múltunkban", azaz bentebb kell költözni!
Az egész univerzumnak, nem csak a Földnek!
(lásd Kisfaludy gyuri bá tanításait, kicsit bonyolultak, de azért nem mindig, no meg férfi is, de az sem gond, vedd ki belőle, ami neked való, mit ahogy ebből is. Ha nem érted, akkor nincs vele dolgod-kevesen értik még. )
Ez a TUDÁS, menni a MAG felé, ami JÖN, de tudjuk, hogy az a MÚLTUNK.
Ahogy megyünk a TÉRIDŐBEN visszafelé, úgy tisztul is az ember, ezért gondoljuk aranykornak! Hiszen, a pontból kifelé még tiszták voltunk, nem volt tévelygés!
Viszont, nem fogjuk ugyanazt megélni, mert közben rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk, és nem fogjuk ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint anno, mert van már megkülönböztető képességünk is. Ezért aztán a múltunk nem lesz ugyanaz a megélés, mert mi magunk alakítjuk.
Használhatunk mindent, ami abban a rétegben adott, ezt hívjuk a 12 szálú DNS újbóli működésének, no de azért nem egyszerre fog ez bevillanni.
Tehát, most az a dolog, hogy ne csapódjunk fel a falra.
Volt már sokszor ilyen, hiszen ez egy folyamat! Ezért aztán senki sem a Földről származik, mind idegenek, beköltözők, migránsok vagyunk itt! 
Mindannyian bentebb költöztünk már, akkor ez volt a bentebb.
Akkor még tudtuk, hogy hogyan kell ezt tenni.
Volt olyan, hogy más atya teremtményei más univerzumból kértek a MI univerzumunkba bebocsátást(akkor mi már régóta itt voltunk a Földön is). Mi még tapasztalatlanabbak voltunk, mert ugye nem jutottunk el majdnem a falig, tehát nem volt tudomásunk arról, hogy ott mi történik, történhet, ha nem jöttünk bentebb, nem kutattuk a "miért?"-et , elfogadtuk, hogy ez a REND.
Tehát, bebocsátást kértek ide, mi meg jószívűen beengedtük őket.
Csakhogy: ezek nem a mi univerzumunk energiái szerint működnek!
Nem tudnak ebben a térben megmaradni, csak akkor, ha az élőlényekből elveszik az erőt.
Nagyon fejlett civilizációk jöttek, mint technikailag, mind tudatilag, de egy nem volt nekik: a szeretet, azt csak az ember kapta meg!
No, egyesek csak tanulmányoznak bennünket, mások viszont pusztítanak, mert elveszik az általuk másképp nem felvehető erőt belőlünk!
Vannak, akik embernek néznek ki, vannak, akik csak láthatatlan "szellemként" vannak itt... vagy inkább azt mondanám :tudatként.
Mivel létezni akarnak, így ez nem is meglepő. de nem tudnak mit kezdeni a szeretet energiájával, nem értik, nem érzik, mert őket igy teremtette a saját atyjuk.
De, azt azért tudni kell, hogy a MI univerzumunkban atya több van, de az anya egy!!!
5 atya van és egy anya, mindnek egy az anyja!
Igy aztán , hogy úgy mondjam féltestvérünk mind. (most tovább nem bonyolítom, pedig van tovább is)
Úgy képzeld, hogy egy nőnek 5 férje van, mindtől van gyermeke, ugyan az anya egy, de az apa más és más, még ha hasonlóak is.
A teremtmények is mások lesznek, bár hasonlóak is.
Az 5 atyából 3 teremti a mi univerzumunkat, ezért a háromság.
Attól függően, hogy melyik-mikor néz rá a teremtményeire időnként, mikor ad nekik újból órajelet, hogy létezzenek, lesz a Földön éppen annak ereje, mert ugye órajel, éltetés nélkül kipusztulunk.
No, ha MI éltetjük a tudatunkban a MI Atyánkat, akkor erőt ad, ha nem éltetjük-mivel kölcsönös az áramlás oda-vissza- akkor gyengülünk.
Ha a másik két Atya teremtményei éltetik őt, akkor ők lesznek erősebbek....
Ez nem is volt gond, mert ettől függetlenül boldogan megvoltunk egymással, egymás mellett, nem volt még "féreg az almában", ami megrontott mindenkit.
Akkor került bele, amikor a másik univerzumból beengedtük a nem a mi univerzumunkbéli atya teremtményeit ill tudatát.
Azokat, akik felcsapódtak volna a falra különben!
Sokan pusztultak el akkor, és nem maradt életterük azoknak, akik megmaradtak, mert az utolsó pillanatban észbe kaptak, hogy költözni kell. Másik otthont kerestek, és itt találtak.
Viszont- rájöttek arra, hogy itt az ember csak annyit tud, hogy költözni kell időnként, de azt nem tudja, hogy mi történik, ha kiér a falig.
Ezért, mivel sikerült nekik az életbenmaradás, mi meg naívak voltunk és szeretetteliek, igy rávették arra a tudatunkat, hogy ezzel ne is foglalkozzunk! Mi meg elhittük, hogy jól van ez így.
Örültünk nekik, hogy itt vannak. nem tudtuk, hogy mi a háború, a szenvedés, a betegség, hogy miért nincs tovább otthonuk, mert mi ilyet még sosem tapasztaltunk, hiszen nem ismertük a hazugságot!
Mivel ők nem ide valók, ezért ennek az univerzumnak az energiái sem jók nekik, de erre ők is menet közben jöttek rá!
Hiába ettek, ittak-nem tudták magukba venni az életerőt, pedig rávettek arra bennünket, hogy etessük, itassuk öket, dolgozzunk nekik és rájuk.
Ezért nagyon mérgesek lettek, hogy van ugyan hely, de mégsem életképes számukra. Ilyennel még ők sem találkoztak
Mérgükben az egyik jól elagyabugyálta az embert----ésss! Akkor rájöttek, hogy az ember tudata manipulálható! Ezért az agresszív energiákat kezdték el az emberi tudatokba plántálni, olyant, mint az övéké. Mivel a tudat teremt ,s ha hosszabb ideig ki van téve egy erőnek, akkor azt átveszi.
A mi tudatunkba így került az agresszió, ami azóta is megvan, hiszen azóta is itt vannak!
Igy került a FÉREG AZ ALMÁBA szimbolikusan.
Mivel a szeretet energiáját nem tudták elpusztítani, igy erősítették a másikat bennünk, bekerült a félelem, a FÉL ELEM, s nem az egész.
A félelem energiája ugyanolyan erős, mint a szereteté, de ezt már tudták táplálékként használni!
Az ember lekezdett félni, ezzel táplálva ezeket a tudatokat.
De mindezt ő maga nem tudta, mert nem értette.
Mivel bekerült a félelem, mert a fél elem nem egész elem, igy bekerült a halál is, itt szűnt meg létezni az emberi forma halhatatlan minősége a Földön. ugyanis a fél elem lebont! Lebontotta a fizikai formát.(ezért öregszünk)
Arra is rájöttek, hogy ha a test elpusztul, akkor a Lélek kiszabadul, s ez a halál energiája éppen olyan hatalmas, mit a születésé! Ezért aztán gyilkolták az embereket. Egymás ellen uszították őket, igy született meg a háború. Ott dőzsöltek a felszabaduló energiában.
De egyszer csak elfogyni látszottak az emberek, ki kellett találni mást is- ugyan nem akkora erő, mit a halálé, de mégis csak a létezésben tartja őket: ez a szenvedés energiája és a fájdalomé.
Ezért szenvedtetik az embereket! Az emberek meg félnek a szenvedéstől. ÖRDÖGI A KÖR, mondhatom!
Ezért aztán hagyták, hogy szaporodjanak, ezért okoznak minden módon betegségeket, mert az szenvedés és fájdalom.
(ma meg aztán tombolnak! )
Igen régóta itt vannak, és uralják az emberi tudatot, a szeretetet a mai napig elutasítják, pedig nekik meg ezt kéne magukba plántálni, de nem!
A Teremtő miért nem lépett közbe?
Mert tulajdonképpen mindenkinek a szeretet útján kell járnia, ez jó lecke nekünk is, nekik is.
Magunknak kell ráébredi erre. Ezt hívják ma az ezoterikusok a MAG TUDÁSának.
Minden korban voltak csoportok, akiknek ez a tudás megadatott, de nem minden atya gyermekei tudják egyszerre.
A mi teremtésünkben is így van.
Mivel MI teremttettünk utoljára, így most ez a MI tudásunk, mi javíthatjuk ki.
Mi vagyunk a legkisebb királyfi, aki elindul kiszabadítani a sárkány karmaiból a királylányt.
Az előző fél-testvérek, az idősebbek is voltak ebben a cipőben, de nem jöttek rá, nem tudták kijavítani.
Mivel bekerült ide ez a külső tudat, és bennük is hat, így aztán amikor rájöttek, hogy most már nem övék a terep, akkor elkezdtek akadályozni bennünket, hogy nehogy mi beteljesíthessük, mert irigyek, igen.
Nem róható fel nekik, hiszen rájuk is az idegen tudat hat! MAG-uktól nem lennének ilyenek. mi békességben éltünk mindaddig, míg ezek ide nem jöttek.
Ezért aztán nem is lehetnek ellenségeink sem! Senki sem az ellenségünk, bármilyen népcsoport is legyen. Gondolok itt azokra is, akikre....a mi univerzumunk teremtményei csak nagyon régóta nem tudtak javítani, ezért aztán a betegségek is jobban pusztítanak rajtuk, náluk.
Egyetlen dolgot kell kezelni: ezt a külső ISTENSÉG-TUDATOT, amely mindenkire negatívan hat. Ránk is, rájuk is. A féltestvéreink ugyan Nem a MI Atyánk teremtményei, de a MI univerzumunk létfenntartő atyáié mégis.
Ezért nem őket kell hibáztatni, mert ezzel megint csak a külső univerzumbéli tudatot tápláljuk.
No, most már csak az a kérdés, hogy hogyan?
Ezért végtelen hála és köszönet jár nekik, nem sértegetés, vagy bántás!
Tovább folytatva-
Nagyon egyszerűen: fel kell neki ajánlani ezt az erőt, a szeretetet, ha nem fogadja el, akkor viszont ki kell innen tessékelni ezt a külső , más univerzumbéli Istenség-Tudatot és a teremtményeit!
Talán akkor Ő/ők is észhez térnek, és nem megint uralomra törnek ott, ahol jószívvel be fogadják őket. Mert nem elég a feljett tudat, nem elég a fejlett technika, ha nincs szeretet itt nem maradhatnak meg tovább! Nekik is fejlődni kell, mégpedig ezirányba!
Ugyanis ez bizony az UNIVERZUM TÖRVÉNYE! Mindenkire vonatkozik, bármely univerzumban is legyen.
Mi pedig NEM TÁPLÁLJUK tovább ŐKET, bármi is történjék, NEM FÉLÜNK, NEM FÁJUNK, NEM SZENVEDÜNK, NEM VAGYUNK BETEGEK!
Nem kifelé kell szeretni, hanem befelé, magunkat! Mindenkinek ÖN-MAG-j-ÁT!
Ha önmagad szereted, nem félsz, nem szenvedsz semmitől, akkor nem lehetsz beteg sem! Nem táplász idegen tudatokat ezzel, viszont KIÁRASZTOD magadból ezt a rezgést, ezzel éltetted a MI ATYÁNKAT, s megindul a körkörös áramlás!
Ez a szellemi része, a fizikai Földanyával kapcsolatos, aki a NAGYBOLDOGASSZONY, a MI ANYÁNK fizikai megtestesítője egyben!
Ez a külső Istenség-tudat beborította az egész Földet ezzel a fekete erővel, elválasztva minket Földanyától! Vele is kell a kapcsolat, hiszen a Földön Ő tart életben!
A MI ATYÁNK hiába termékenyíti meg a Földet, ha az nem tudja megszülni a gyermekeit, azaz minket.
De már meg sem termékenyül!
Mert az Atya és az Anya között ott van az EMBER, a gyermek, aki ha nem szereti viszont a szüleit, akkor azok elsorvadnak bánatukban, kioltódik a fény.
A szeretet ármlása állandó, és oda-vissza kell történjen!
ÉLTETNI KELL A MI ATYÁNKAT és A MI ANYÁNKAT IS, egyszerre!
Magunkat pedig legelőször is megtanulni szeretni !
Hogy is kezdődik az ima?
MI ATYÁNK, aki a mennyekben vagy,
(MENNYEK- nem egy ábránd, valami túlvilági paradicsom, hanem a MENŐ IDŐ, azaz a kifelé áradó IDŐ, ami nem más, mint a MÚLTUNK, amiben MI ATYÁNK teremt, ő is benne van (VAGY), meg így MI is benne vagyunk! )
szenteltessék meg a te neved;
(SZENT - saint-SNT-ISTEN, ez a neve Istennek , nem más!)
jöjjön el a te országod;
(Hol az országa Istennek? Hát benned, bennem, mindenkiben, csak abban tud lenni, másban nem! Bennünk ÉL, ÉL az I, ÉLI, mi meg általa, mert bennünk van, így lesz belőle ÉL-Ő, élő az „I”, Ő tart a létben)
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
(Mint a mennyben, azaz ISTENBEN, aki a SZENT-SNT, aki az IGE „ I” betűje, és a Földön- a Föld a GÉ, azaz az IGE „G” betűje, de ez erő! Ő az Anya, aki az Atya által megtermékenyítve adja nekünk a fizikai formát. A Gé a FÖLD ELEM is, először elem volt.)
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
(Igen, anno nem kellett enni, inni, amikor romlott az ember, onnan már igen, de nem csak a földi étket, hanem az ÉGI IGÉT! Mert nem csak(földi) kenyéren él az ember!)
és bocsásd meg vétkeinket,
(Hogy hagytuk magunkat idáig juttatni, és egymás ellen fordultunk! )
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
(És itt nem csak azoknak, akik valóban emberek, sok életen át gyilkoltak bennünket, vagy mi gyilkotuk meg őket szóval, tettel vagy gondolattal, hanem : MEG KELL BOCSÁTANUK ennek a külső univerzumbéli ISTNSÉGnek és a teremtményeinek is! Mert ők meg ennyire képesek, de sok lehetőséget is adtak! Pl azt, hogyan másszunk ki a gödörből amibe belelöktek, mikor ébredünk rá, hogy mi is folyik itt? Meg kell bocsátani, megköszönni…és szeretni eztán magunkat! Más dolog nem is kell)
és ne vígy minket kísértésbe,
( Rá kell ébrednünk, hogy KIS ÉRTÉS-űek vagyunk/voltunk mindeddig, a Teremtő nem visz bele semmibe, csak elénk teszi a „lehetőségeket”, hogy a nehézségekben megértjük-e végre, hogy mi a dolgunk? Addig teszi elénk, amíg meg nem értjük, a KIS ÉRTÉS MEG-ÉRTÉS-sé válik, s vallás ezt nevezi MEG-TÉRÉS-nek, ami igaz is, mert akkor már nem a külső fekete ragacs-Istenség tudatát működtetjük magunkban, hanem a MI ATYÁNKÉT s a MI ANYÁNKÉT. )
de szabadíts meg a gonosztól!
(Nincs gonosz! Senki sem születik annak, még ez a külső Istenség sem gonosz, hanem ilyen, mivel nincs benne szeretet, de egyébként látja, tudja, hogy ez az útja és a teremtményeinek is. A MI ATYÁNK nem fog megszabadítani olyantól, ami nincs, de! - kéretjük, hogy segítsen a ráébredésünk utján, azaz a megértés által, elég sokszor a szánsék, ha már nincs erőnk, akkor kapunk - KEGYELMET--- K-EGY-ELEMET, azaz megkapjuk a „K” elemet is , ami azt jelenti, olyan, mintha végigjártuk volna valóban az utat, a tapasztalás meglesz bennünk)
Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség
mindörökké.
(Az ország a testünk, hatalma bennünk csak a MI ATYÁNK-nak van, bármit megtehet, HAT az ALMA, de csak akkor, ha a férget kiebrudaljuk ám!- ugyanis a 6 nem más, mint az 5 atya és az egy anya!
– HAT-ALOM---AL-alsó világ, azaz az itteni, ami nem valós, hanem „ál”, de mondhatnám „ÁLOM”-nak is, OM meg az első teremtő hang itt, ami miatt létezhetünk, de ez ismétlem, nem a valóságunk! Alsó „dó”, és el kell jutni a felsőig!
(dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti dó)- nekünk még egy saját gondolatunk sincs, de ez egy másik bejegyzést is megérne.
Dicsőség- DI-CS-ŐS-ÉG – A KETTŐ, KÉT TŐ, CSÉ vagy CSI az ÉLETERŐ, ami ŐSI minőség (innen lett az ISO, ami ugye megint csak egy mérce, minőség, így is hívják :D ) és ami nem földi, hanem ÉGI, bennünk.
MINDÖRÖKKÉ- Mi mind örök KÉ- KÁ-k vagyunk, azaz Örök életű Lelkek. )
Akkor most a gnosztikusok szerinti, ami ugyanaz tulajdonképpen, csak érthetőbb már:
"Mi Atyánk, Univerzum Teremtője, aki Bennünk vagy !
Tetteimmel akarom dicsőíteni a neved.
Országod Bennem és Általad jöjjön létre.
Akaratod testem és szellemem által valósuljon meg.
És testem és szellemem mindennapi eledelét add meg nekem, nekünk ma.
És bocsásd meg a tévedéseimet,
mert nem tudom, nem tudjuk, mit cselekszünk.
Miképpen mi is megbocsátjuk az emberek tévedéseit.
És angyalaid által vezess minket a Felismerés, a Tudás útjára.
Mert tiéd az Univerzum, tiéd a Szeretet, és tiéd a Fény
Mindörökké.”
Zöld erdőben jártam
(E)meseházat láttam
üresen állt a réten
hívogatott eképpen:
Jer liliomom, galambom,
néked ajtód kitárom
áraszd hát a Fényed
amitől a világ szép lesz
megérzik azt a lelkek
s pillangóként megérkeznek
fogadjuk hát őket
a hozzánk betérőket
örömmel, jókedvvel,
bőséggel, áldással
s megannyi csodás kiáradással
hisz el nem fogy az soha
míg a Léleknek van OTT HONA
EMESE nem mese
mindegy , hogy hiszed-e!
repülj te is arra
szerető (EMESE) mese-karjaiba
igy lesz e meseházban
EMESE virágán-világán
liliomos illatos, fényes szivárvány.
mi felvisz az Égig
ahol a Lelkek valódi,
Isteni Életüket élik.
és van folytatás.
"Ahová a Szivárványhíd elvezet,
OTT(a)HON vár, oda hívják Lelkemet
Míg a Fény és Szeretet vár , boldogan
Ölelem át a Teremtőt én magam :)
Meghajol a Lelkem és ő felemel,
HAZA(t)ÉRTÉL! -mondja, s fényét adja át nekem.
Mint pillangó megpihen a virágon,
Lágy nyugalmam ott biztos megtalálom"
F.M
"A léleknek hona e mese,
fogadj be engem is EMESE
hol lelkem isteni élete valódi,
ott fogok létezni örök időkig..."
W.A
